A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom nemcsak belsőleg, de külsőleg is hat a test tisztítására. Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsompakolást teszünk, hasonlóan a krumplipép-pakoláshoz, megtisztítja a sebet, és hozzásegít a gyors gyógyuláshoz.

 

 A Közép-és Dél-Amerikában őshonos növényt a spanyol hódítók hozták elsőként Európába, ahol aztán spanyol, olasz, valamint portugál közvetítéssel terjedt el.  Sokáig mérgezőnek tartották a paradicsomot. Olaszországban viszont afrodiziákumnak hitték, ezért nevezték a szerelem almájának is.  Főzéshez először a 18. század folyamán, nyugat-és dél-európai országokban kezdték el használni, az olasz konyhának alapvető alapanyagává vált. Magyarországon a 19. században került először az asztalra.  

 

A tápanyagban és antioxidánsokban gazdag paradicsomban a nagy mennyiségű C-vitamin (100 grammban 25 mg) mellett B1, B2, E vitamin, továbbá niacin, karotin, kálium, vas, kalcium és magnézium is található. Az éretlen, zöld paradicsom viszont tomatidint, káros anyagot is tartalmaz. A paradicsomot nyár közepétől érdemes beiktatni étrendünkbe, mert a kora tavaszi paradicsomok, amelyek üvegházban nevelkedtek, sajnos tele vannak mesterséges műtrágyákkal, és ízük sem hasonlít a nyári érett paradicsom zamatára. A béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely leginkább a paradicsomban található meg. A likopin nem károsodik hő hatására, ezért a feldolgozott paradicsomban is megtalálható. Ez az anyag erősíti az immunrendszert és véd a tumoros betegségek ellen, ezért szezonon kívül érdemes 100%-os paradicsomlevet inni.