A görögdinnye Dél-Afrikából származik, ahol különféle ízekben vadon terem. A Nílus völgyében i.e. 2000 évvel már termesztették, valamint az egyiptomi sírkamrákban is találtak dinnyemagokat. A 10. században Kínában kezdték termeszteni, és ma is Kína a legnagyobb dinnyetermelő ország. Európában a mórok terjesztették el 13. században. Amerikába a 16. században került, az indiánok kedvelt gyümölcse lett a Mississippi völgyében. Más források szerint az afrikaiak vitték magukkal Amerikába.
Jelenleg 1200 faja létezik: magnélküli, óriás (29-68 kg), sárga belű, sárga héjú, fekete héjú, narancs ízű, kicsi fehér belű, szögletes. Fajták: http://agsyst.wsu.edu/WatermelonPhotos.html
A görögdinnyét az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyukák tejtermelésének növelésére használták. Hamar felismerték, hogy vízhajtó hatású, így nagyon hatékony a méregtelenítésben – segíti a vese és máj tisztítófolyamatait. Jól alkalmazható a diétában, mert dinnye 92%-a víz, alacsony a kalóriatartalma (29 kcal) és könnyen felszívódó gyümölcscukrot tartalmaz. Könnyű, rostban gazdag táplálék, lábadozónak is ajánlják. Akár meghűléses, akár reumatikus lázzal állunk szemben, a görögdinnye kálium és más ásványtartalma megtisztítja a vért, az A vitamin pedig meggyógyítja a gyulladásos betegséget, ami a csuklónkban vagy a test bármely más pontján van. De a felső légzőszervi panaszok kezelésében is hatásos. Magját ne dobjuk ki, mert vese- és cukorbajra javasolt főzetet készíthetünk belőle. Ehhez mindössze 2 evőkanálnyi mag kell, amit nagyjából egy bögrényi vízben 15 percig forralunk.
A paradicsomhoz hasonlóan sok likopin található benne, amely számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés megelőzésében lényeges szerepet játszik. A kedvező élettani hatás legfőbb oka a likopinmolekula antioxidáns tulajdonsága. A likopin kétszer olyan gyorsan képes befogni a szabad gyököket, mint a sárgarépából és sütőtökből ismert β-karotin. A bőrben az UV sugárzás káros hatását elsősorban a likopin fogja fel. Vas, cink és szelén is található benne, kitűnő forrása a magnéziumnak, és a kalcium, magnézium aránya megfelel a felszívódási követelményeknek. Férfiaknak Viagra helyett is ajánlják.
Dinnyeművészet: http://izismile.com/2009/09/24/watermelon_carvings_the_solucar_solar_power_plant_in_sanlucar_la_mayor14_pics.html
Olaszországban puding készül belőle mandulával, fahéjjal. A dinnye magoktól megszabadított húsát leturmixolják, a levet cukorral és kukoricaliszttel egy serpenyőben elkeverik. A keveréket nagy tűzön néhány percig főzik, folyamatos kevergetés mellett, amíg a puding élénkpiros színű lesz. Fahéjjal ízesítik, és amikor kihűlt, étcsokoládé-szeleteket és pisztáciát tesznek a tetejére. A tálalásig az ízeket hűtőben érlelik össze.
A húsán kívül a héja és magja is ehető. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle, sőt savanyítani is szokták a dinnyehéjat. A dinnyemag zsírban és proteinekben gazdag. Rágcsálnivalót szárítás, sütés és fűszerezés után nyerhetünk belőle – a vietnamiak kedvelt csemegéje. Hazánkban a kandírozott dinnyehéj, a dinnyehéj befőtt és a kisdinnye savanyúság ismert.
Receptek: http://www.mindmegette.hu/kereses/recept/g%C3%B6r%C3%B6gdinnye
http://www.videkize.hu/kandirozott_dinnyehej
Legutóbbi hozzászólások