Füvészblog

Hasmenés kezelése házilag

Hasmenés, hányás esetén a szervezet rengeteg vizet és tápanyagot veszít, a szervezet legyengül. Ilyenkor legfontosabb a folyadék pótlása és szervezet elektrolit-háztartásának helyreállítása. A kamilla tea gyulladáscsökkentő hatású és segít megelőzni a kiszáradást. Szükség van kevés sóra, a kálium és magnézium pótlására is. Ezért érdemes csapvizet vagy szénsavmentes ásványvizet inni. A sót és a káliumot főtt krumplival és főtt répával pótolhatjuk, amelyek bevonják és megnyugtatják a bél nyálkahártyáját, a savas szervezet lúgosítják. Az ezekből készült zsírszegény zöldségleves is nagyon hatásos. A főtt gesztenye is magas káliumtartalma miatt  ajánlott, ugyanis ez az elem a sejtanyagcseréhez, az ideg- és izomműködéshez elengedhetetlen.
Másodsorban a bélnyálkahártyát a főtt rizzsel is kezelhetjük, a rizs szintén lúgosít, káliumot és nátriumot tartalmaz. A banán és a reszelt alma magas pektintartalma ajánlott. A pektin elősegíti a bélnyálkahártya védelmét, a rostok magukba szívják a mérgező anyagokat, segítik a szervezet megtisztulását. A kissé égett pirítós és a keserű csoki segít megállítani a hasmenést.
Gyógynövények közül az útifűmag héj a gyomorban zselé állagú lesz, amely magába szívja a méreganyagokat, védi a bélnyálkahártyát. A bükki füvesember hasfogóként vadsóskamag teát ajánl, a diólevél túl erőteljesen, enyhébben a csalán, körömvirág és cickafark teák is enyhítik a gyulladást. A málna és szederlevél tea bélhurut ellen ajánlott.
Miért NEM jó a kóla és ropi ilyenkor? A ropi sótartalma indokolatlanul magas, a nagyobb sószemek eltávolításával is elegendő sót tudunk bevinni a szervezetbe. A túl sok só fokozza az amúgy is kiszáradt szervezet vízhiányát. A kóla pedig semmilyen természetes anyagot nem tartalmaz, magas cukor- és koffeintartalma fokozza a kiszáradást, a szénsav pedig irritálja a gyulladt bélnyálkahártyát, fokozza a savasodást.  A koffein egyébként közismerten vízhajtó hatású.

A gyógyító gesztenye

A gesztenye júniusban, júliusban szedett levelét, köhögés, légcsőhurut, tüdőbetegségek és vérzések gyógyítására, termését, kérgét görcs, hasmenés és csúz ellen használják. A kéreg megszárítva, porítva, mézzel keverve kiváló köhögés- és vérzéscsillapító. Hasmenés esetén a nyers gesztenyét fölvágjuk és a belsejét fogyasztjuk. Nagy káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat.


Szelídgesztenye

Mind a mai napig Kelet-Indiától a Himalájáig található a legtöbb faj és így nagy valószínűséggel innen terjedt el az egész világon. A mérsékelt-övi területeken szinte mindenhol megtalálható különféle változatokban. Hazánkban Zalában található a legtöbb szelídgesztenyefa. A vadgesztenye csak nevében és a termése formájában közeli rokona a szelídnek, valójában a két nemzettség csak nagyon távoli rokonságban áll egymással.

A gesztenye annyira tápláló, hogy a görög seregek a gesztenyének köszönhették a túlélésüket, de gyógynövényként is tisztelték. A rómaiak is segítették az elterjedését. Szénhidráttartalma miatt az erdőben élők fő tápláléka volt a burgonya elterjedése előtt. A gesztenye őshonos fajnak számít, mégis viszonylag kevés helyen található belőle.

Ez az egyik leghosszabb életű fa a Földön, viszonylag idősen, több  év után terem először, és akár  500-700 évig is elél. A rómaiak úgy tartották, ott élhet jól az ember, ahol a szelídgesztenye megél. A szelídgesztenyének pedig jó az ízlése: Magyarországon a Soproni-hegységben, a Zalai-dombságon és a Börzsöny déli lejtőin vannak kiterjedt ültetvények. Európa legnagyobb gesztenyetermelő területe az olasz Mugello régió (Firenzétől északra) és a francia Ardeché megye (Lyon környéke).  

Hazánkban valószínűleg Beatrix királyné terjesztette el az olasz gesztenyés recepteket, Mátyás királynak hamar kedvence lett a gesztenyés kappan. Azokon a tájakon, ahol a föld alkalmatlan volt a művelésre, a családok számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. Korzikán készítenek gesztenyelekvárt, gesztenyesört, gesztenyebort, valamint gesztenyelisztből készítenek ételeket. A franciák köretként fogyasztják. Az áttört gesztenyét, vajon párolt hagymához adják, sózzák, borsozzák, és tejszínnel keverik. Sajnos tévhit, hogy a gesztenyepüré hungarikum. A franciák Mont Blanc (ejtsd: monblan Fehér Hegy) néven fogyasztják, de ők is az olaszok Monte Biancoját honosították, az első leírása egy 1475-ös olasz szakácskönyvben már olvasható.

Téli meghűlésre, hurutra, asztmatikus köhögésre készítsünk gesztenyefőzetet, megnyugtatja a nyálkahártyát. A gesztenyeméz megszünteti a visszérproblémákat és a trombózist. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!