A henna az ókor óta ismert festőnövény, amelyet kelmék, selymek, gyapjúk és bőrök színezésére használtak. Természetes hatóanyagai miatt különösen a nők körében népszerű természetes test- és hajfesték a mai napig.
Hajat 6000 éve festenek vele, a feltárások során az egyiptomi múmiák haján is azonosították. A muzulmán férfiak festhetik vele a hajukat, de főként a szakállukat, Mohamed próféta emlékére. A Közel-Keleten a nők a körmeiket és kezeiket festik vörösre, hogy nőiességüket hangsúlyozzák. Európában a 18. században fedezték fel újra a preraffaelita művészek. Ma az egész világon közkedvelt hajfesték.
A görögök és a rómaiak a hennafa virágából készítettek olajat, amelyet kozmetikai célokra használtak. A hennaolajat Plinius is említette A természet históriája című művében.
A henna egy szubtrópusi fa, amely Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában őshonos, de más trópusi területeken is megtalálható. Neve arab eredetű. A levelekben található lawsone molekuláknak köszönhető a különleges festőhatás, amely közkedveltté tette az ősi kultúrákban. A legintenzívebb színe a 35-45 C fokos hőmérsékletű területeken termők fák leveleinek van. A friss hennaleveleket összetörik, szárítják, porítják, majd citromlével, erős teával vagy más savas folyadékkal pasztát kevernek belőle. Használat előtt 6-24 órát pihentetik, hogy a molekulák aktivizálódjanak. A festék hatását eukaliptusz, levendula- vagy teafaolajjal javítják. Festés után a henna narancssárga színű lesz, majd napokkal később sötétedik barnává. Ezután halványodni kezd, és a bőr hámlásával eltűnik.
A mediterráneumban a bronzkor óta szokás a menyasszonyok testét és főként kezeiket hennával díszíteni. A henna a fiatalsággal és a termékenységgel kapcsolatos ünnepségek szereplője. A “henna éjszakáját” világszerte ünneplik, amelyen a menyasszonyok kezét színezik. Ez mind a muzulmán, hindu, zsidó és keresztény hívek körében szokás. Különösen nagy hagyománya van ennek Indiában, ahol a menyasszonyok testét gazdagon díszítik az esküvő előtt.
A henna allergiás reakciókat válthat ki különösen a G6PD-enzim hiány okozta vérszegénységben szenvedők körében, ez férfiaknál sokkal nagyobb arányban fordul elő. A fekete hennát nem ebből a növényből készítik, csak a nevük azonos. Ez sokkal erőteljesebb allergiás tüneteket okozhat. Használat előtt érdemes allergiapróbát tartani egy kis bőrfelületen.
Amikor a természet már a téli álomra készül, a kökénybokor még büszkén szegül szembe a hideg őszi szelekkel. Kék bogyói csak arra várnak, hogy a dér megcsípje őket. 🙂
Legutóbbi hozzászólások