Füvészblog

Egészségeges adventi naptár 3. nap

citromkúra füvészblogMéregtelenítsünk citrommal! A citrom diétát Beyoncé tette ismertté. A citromos méregtelenítést 50 évvel ezelőtt Stanley Burroughs találta ki, aki ezt az eljárást a gyomorfekély gyógyítására ajánlotta. Sokak meglepetésére ez a módszer működött. A kúra eredményei közé tartozik a jobb alvás és a szenvedélybetegségektől való megszabadulás. A “tökéletes megtisztulás” módszer nem ígér csodákat, csak  azt, hogy az egészséges táplálkozással és testmozgással meg lehet szabadulni a mérgektől. A limonádé friss citromléből, vízből, cayenne paprikából és juharszirupból áll, amelyet 10 napig kell fogyasztani. Ugyanolyan jó, ha csak sima citromos vizet iszunk. A kúra maga drasztikus, teljes kivitelezése nem ajánlott. Ugyanakkor csökkentett tápanyagbevitel mellett a citromos víz jó méregtelenítést biztosít.

Tíz érv a citromos víz mellett:

1. Erősíti az immunrendszert – feltölt C-vitaminnal és  káliummal, amelyek serkentik az agyműködést és az idegeket.

2. Lúgosít – a citromsav lebomlása után csökkenti a szervezet savasságát.

3. Csökkenti az éhség miatti sóvárgást, mert magas a pektin rosttartalma.

4. Segíti az emésztést, javítja a máj működését és az epetermelést.

5. Vízhajtó, csökkenti a székrekedést.

6. Vértisztító, segíti a mérgek távozását – a C-vitamin csökkenti a kiütéseket és a ráncokat.

7. Üde leheletet csinál – a citromsav megöli a baktériumokat, csökkenti a fogfájást és az ínygyulladást.

8. A meleg citromos víz javítja a légzést és a köhögést.

9. A kimerült és stresszes szervezetnek C-vitaminra van a legnagyobb szüksége.

10. Csökkenti a koffeinéhséget.

 

Almás-diós zabpelyhes süti

zabpehelyhes almás FüvészblogA zabpehelynek kedvező élettani hatásai miatt van helye az egészséges táplálkozásban. Kis mennyiségben is csökkenti a koleszterinszintet, oldható rosttartalma  lassítja az emésztést, stabilizálja a vércukorszintet. Főve még alacsonyabb a glikémiás indexe (GI). Gazdag B- és E-vitaminban, magnéziumban, káliumban és vasban. Regenerálja az idegeket és a beleket, gyulladáscsökkentő. Ajánlott fokozott kimerültség és stressz esetén, de naponta is fogyaszthatjuk. Teltségérzetet okoz, ezért diétában jól alkalmazható tejjel-fahéjjal, joghurttal vagy teában. Nem tartalmaz glutént.

 

Almás-diós zabpelyhes süti

Hozzávalók:

  1. 250 g apró szemű zabpehely
  2. 2 közepes alma reszelve
  3. 1 marék aprított dió
  4. 50 g vaj
  5. 1 cs. sütőpor
  6. 2 ek. barna vagy nyírfacukor
  7. 1 ek. méz
  8. kevés őrölt fahéj
  9. reszelt gyömbér
  10. kevés szódabikarbóna

Összedolgozzuk, majd a hűtőben egy-két órát állni hagyjuk. Sütési idő: 15 perc 160 fokon.

A gyógyító kökény

kökény FüvészblogAmikor a természet már a téli álomra készül, a kökénybokor még büszkén szegül szembe a hideg őszi szelekkel. Kék bogyói csak arra várnak, hogy a dér megcsípje őket. 🙂

A kökény a szilvával rokon faj, Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Termését Ötzi is fogyasztotta mielőtt egy gleccser maga alá teperte, ugyanis az 5300 éves “jégember” gyomrában kökény maradványokat is találtak.

Erdőszéleken, irtásokon, hegyoldalakon terem, lassan növő, hosszú életű növény. Minden részét hasznosítják: fája kitűnő tüzelő, ugyanis lassan ég, és kevés füstöt ad. Levelei hasonlítanak a teacserjééhez, ezért Ázsiában teába is keverik. A levél főzete torokfájás ellen ajánlott.

Népies nevei: kökönye, tövisfa, zabszilva, boronafa, ekegúzs. Ez utóbbi két elnevezés arra utal, hogy tövises ágait fanyüstbe fogva igásállatokkal boronálásra, talajlazításra használták.

kokeny_virag Füvészblog

Áprilisban a bokrot hófehér virágok borítják, amelyeket a népi gyógyászatban teának fogyasztanak. Gyógyhatása régóta ismert, Méliusz Juhász Péter Herbáriumában ajánlja “oldalfájás és nyilallás ellen”. A kökényvirágtea vizelet- és  hashajtó, vértisztító és enyhe fogyasztó hatású.

A bogyókat november elején gyűjtjük, a fanyar bogyók édesebbé válnak, miután a dér megcsípte őket. Nyersen ritkán fogyasztják, pedig magas a C-vitamin tartalma, emésztésjavító hatású. Méregtelenítő, vértisztító hatása miatt a bőr gyulladásait enyhíti, fogyasztó hatású. Kiváló festőnövény.

A belőle készült lekvár hasfogóként ismert, betegségek után kiváló roborálószer. A franciák, a spanyolok és az olaszok kökénylikőrt készítenek belőle, az angolok pedig kökénygint vodkával. A kökényt ma már sokan csak a népdalokból, jobb esetben kirándulásokról ismerik.

Az istenek ajándéka: a tea. - Teázz velünk!

A teázásnak hazánkban feledésbe merült a kultúrája. Legtöbben a reggeli teán kívül sose teáznak, sőt sokan csak akkor, ha betegek. 🙂 Erre a helyzetre hatalmas csapást mért az Amerikából beszivárgó cukrozott jeges tea, amely most a cukoradóval sújtandó élelmiszerek élén áll. Gyermekkorunk “menzateája”, vagy a korcsolyapályán árult cukros-citromos lötty sem tett jót a tea megfelelő fogyasztási szokásai megőrzésének. Sokan ma is úgy készítik a családi teát, hogy kristálycukrot és mesterséges citromlevet öntenek bele… 🙁
Pedig a teázás is lehet épp oly közösségi szokás, mint egy baráti vacsora vagy borozás. Megvan a maga rituáléja, hangulata, mélysége. Mindenkinek érdemes megkeresnie a saját teáját, ami hozzá illik, amitől jobban érzi magát. Érdemes felkeresni a teaházakat, kipróbálni a különféle teákat, de nem az automatizált változatokat.  
Hazánkban a 19. század végére terjedt el a teázás szokása. Az ötórai tea az úri családokban a vendégfogadásra szolgált, de a bálokon is szolgáltak fel teát, és a cukrászdákban is be lehetett ülni egy teára.  Az egyik legfinomabb teakeveréket Gerbeaud Emil kísérletezte ki tízféle teából. A hazai piacot a kínai tea uralta, indiai teából kisebb volt a választék. A Transz-szibériai vasútvonal beindításával (1900) egyre nagyobb mennyiségben érkezett hazánkba orosz karavántea, amelynek ára a szállítás gyorsulásával folyamatosan csökkent. Fokozatosan bekerült a kispolgárság, majd az 1930-as években a munkásosztály mindennapjaiba. A teázás lassan elvesztette szertartásos jellegét.
Camellia sinensis
Kínában úgy tartják, hogy a teát maguk az istenek hozták el a Földre. A teanövény Ázsiában őshonos, Kínában 5000 éve termesztik. Két faja ismert: Camellia (Thea) sinensis (kínai) és a Camellia (Thea) Assamica (assami változat). A Camellia assamica trópusi növény, meleget igényel és akár 15 m magasságot is elérheti. A Camellia sinensis sokkal ellenállóbb, a hideget is jól tűri, alacsonyabb, robosztusabb növény, maximális magassága 6 m.
A tea sárgásfehér virágú örökzöld cserje. Kemény héjú gyümölcse hasonlít a mogyoróhoz, hosszúkás levelei bőrszerűek. A fiatal levelek fonák oldalát, valamint a rügyeket bolyhos pihe borítja.  A Camellia sinensis levelei kisebbek és keményebbek, mint assami rokonáé, és enyhébb főzetet adnak. A világ nagy teaültetvényeinek az alapja jórészt az assami hibrid, amely kereszteződése a két ős fajtának. A tea ágait és leveleit folyamatosan nyesni kell, egyrészt a virág és a gyümölcsképződés megakadályozása végett, másrészt, hogy a növényt használható magasságban tartsák. A teacserje 3-5 év alatt éri el legtermékenyebb, kifejlett állapotát.
Amíg a növények ápolása férfimunka, addig az aratást hagyományosan nők végzik. A levelek szedése türelmet és nagy kitartást igényel. A betakarítás márciustól szeptemberig tart, a rügyeket és a leveleket gyűjtik különböző módokon. 
Puer tea
A teafajták minőségét és ízét legfőképpen a domborzat, a klíma, a napsütéses órák száma, a talaj, az évszak és természetesen a feldolgozás módja határozza meg.  
A fekete teát két módszerrel állítják elő; az egyik a hagyományos módszer: fonnyasztás, sodrás, rostálás, erjesztés, szárítás, válogatás, illetve a másik, a modern CTC eljárás (Crushing, Tearing, Curling) során a fonnyasztás utáni levelek egy gépbe kerülnek, ahol 2 henger először összepréseli, széttépi a leveleket, majd a folyamat végén a hengereket elhagyva a leveleket könnyedén összesodorja.  
A puer (Pu-Erh: kínaiul öreg földet jelent): a teák egy különleges csoportja. Míg a legtöbb teafajtát szedésének és feldolgozásának évében fogyasztják, addig a puer több mint 50 éves is lehet. A puer teának ugyanazok az alkotóanyagai, mint a fekete és a zöld teának,  de földes íze van, salaktalanító hatása miatt pedig „zsírgyilkosnak” tartják.
A zöld teát nem fermentálják, fonnyasztás után vízgőzzel kezelik, hogy megakadályozzák a további fermentációt. Ezután sodorják leveleket, szárítják és szortírozzák. A zöld teák elismerten több antioxidánst tartalmaznak, mint a fekete teák, mert az eljárás nem teszi tönkre az értékes hatóanyagokat. Gyorsítják az anyagcserét, ezért fogyasztószerek alapanyagaként is használják. A kínaiak leginkább ezeket fogyasztják. Az oolong esetén az oxidációt a folyamat közepén állították meg. A fehér tea nagyon fiatal levelekből készül, amelyek nem oxidálódtak. A fehér teák ízletes italt eredményeznek, gyakran alig érezhető, édes utóízzel. 

Ismerd meg a különféle teákat, és teázz velünk! 🙂

A sokoldalú homoktövis

Hippophaë rhamnoides
Az immunerősítők között a homoktövis kiemelt szerepet kap, sejtvédő, antioxidáns hatásai miatt. Az ázsiai orvoslásban régóta ismertek gyógyhatásai, az utóbbi évtizedekben már a nyugati orvoslás is kezdi elismerni.
A homoktövis az ezüstfafélék családjába tartozó nemzetség. Fő elterjedési területük Ázsia. A homoktövis sűrű bozótokat alkotó, ágas-bogas, 1,5-3 méter magas, kétlaki, lombhullató, tövises cserje. Napkedvelő növény, de a téli hideget is jól viseli, jól tűri a fagyokat. Az étkezésre és gyógyításra használt fajtája Szibériában őshonos. Jól alkalmazkodik sós talajokhoz, megtalálható mészkövön, márgás-agyagos homokkő málladékon, de elsősorban homokon fejlődik zavartalanul. Nyugat-Európában főleg tengerpartokon él, ahol a sós víz miatt más faj nem marad meg, Közép-Ázsiában száraz, félsivatagos területeken él. Alkalmas a homokos talajok megkötésére is.

A Kárpát-medencében egyetlen faja, a Hippophae rhamnoides, őshonos. Hazánkban a homoktövis a Duna menti homokdűnék jellegzetes növénye, főként a Szigetközben, Szentendrei-szigeten, Békás- és Káposztásmegyeren él nagyobb számban. Ma védett növény, eszmei értéke 10.000 Ft.
 

A tüskék miatt nehéz a bogyók betakarítása, ezt tovább nehezíti, hogy a gyümölcsök erősen kötődnek a hajtáshoz, amely kiszakadva jelentős léveszteséghez vezethet. Elterjedt gyakorlat, hogy az egész ágat levágják, -32 C fokra hűtik, hogy könnyebb legyen lerázni a bogyókat. 🙁 A gépi betakarítás 50 %-os hatékonyságú, viszont ezt csak kétévente egyszer lehet alkalmazni. A hidegháború alatt még a homoktövis-termesztésben is versenyeztek: a kelet-német és szovjet tudósok kísérleteztek nagyobb terméshozamú fajok termesztésével, amellyel az amerikai kontinensen ugyanúgy a mai napig próbálkoznak.

A bogyók fontos téli táplálékforrásul szolgálnak a madaraknak, különösen a fenyőrigóknak. Kiemelkedő a C-vitamin  tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese, a narancsénak a tizenötszöröse. (A csipkebogyónak valamivel magasabb a C-vitamin tartalma.) Tartalmaz még nagy mennyiségben karotinoidokat, E-vitamint, aminosavakat, ásványi anyagokat, ß-szitoszterint és a polifenolokat.

Nyersen ehető, bár íze nagyon fanyar és olajos, ezért fagyasztva vagy gyümölcslevekbe keverve vagy más módon cukrozva fogyasztják. Feldolgozva dzsem, bor, ivólé, likőr, zselé és olajtermék formájában fogyaszthatjuk. A bogyók préselése során három réteg válik szét:  tetején van egy narancssárga és sűrű réteg, a középső rész nagy mennyiségben tartalmaz telített és telítetlen zsírokat,  valamint az alsó réteg  gyümölcshús és a gyümölcslé, amiből szirupot csinálnak. A felső két réteget kozmetikai célokra használják.  

Homoktövis mézben

Sokan a “népi gyógyászat” körébe sorolják, de egyre több klinikai vizsgálat igazolja a gyógyhatásait. Ázsiában évszázadokon át a  köhögés enyhítésére, az emésztés és vérkeringés javítására, és fájdalomcsökkentőként használták. Alvadásgátló és gyulladáscsökkentő hatása miatt tüdő-, gyomor-, szív-, vér- és anyagcsere-zavarok elleni gyógyszerkehez adagolják az indiai, kínai és tibeti gyógyászatban, de rákmegelőző hatása is ismert.

A leveleiből főzött tea általános roboráló hatással rendelkezik. Magjából értékes – telítetlen zsírsavakban gazdag (linol- és linolénsav) – zsíros olajok nyerhetők, amelyet kozmetikai készítményekben (külső és belső hámsérüléseknél) és gyógyászati célra (sugárbetegségek gyógyítására) alkalmaznak. A bogyóból készült vitaminkoncentrátum, antioxidáns és sejtvédő hatású.

Ismert gyógyhatásai: 

  • az immunrendszer védelme és erősítése,
  • fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában, 
  • kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyekre is, védi a májat,
  • magas C-vitamin-tartalma miatt nagyon jó a meghűléses betegségek megelőzésére,
  • késlelteti az öregedési folyamatot, 
  • speciális zsírsavösszetétele révén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s így lassítja az érelmeszesedési folyamatok kialakulását, 
  • reumás panaszok kiegészítő kezelésénél jótékony hatású, 
  • javíthatja a szemidegek működését is, 
  • jó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő,
  • javítja a szívműködést, 
  • gátolja bizonyos tumorok növekedését, enyhíti a rákos betegek sugárterápiája által kiváltott sugárkárosodásokat.

Kozmetikai hatásai is ismertek: 

  • gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok megjelenését, 
  • elősegíti az öregségi foltok megszűnését, 
  • külsőleg használva jó hatása van égési sebek, bőrfekélyek, szájgyulladás esetén,
  • csökkenti a narancsbőr kialakulását, 
  • kedvezően befolyásolja a pigmentációs folyamatokat, tartóssá teszi a barnaságot.

Egy tál lencse

lencse növény FüvészblogÉzsau egy tál lencséért adta el Jákobnak az elsőszülöttség jogát. Mit tudhat a lencse?

A lencse ősi kultúrnövény, a hüvelyesek családjába tartozik. Őshazája a Közel-Keleten van, Ázsiában ma is népszerű táplálék, az újkőkorszakban kezdték termeszteni Egyiptomban és Mezopotámiában. Önbeporzó, lágyszárú, egyévi növény. Mivel a fényigénye igen magas, a mediterrán területeket kedveli. Változatos színű és méretű fajtái vannak. A kis magvú lencsék kiváló ízűek, könnyen főnek, vékony héjúak. Biztosan és bőven teremnek, jobban tűrik a szárazságot. Vízfelvevő képességük jó, ezért megfőzve csaknem olyan nagyok, mint a nagy magvúak. A nagy magvú lencsék mutatósabbak, ezért belföldön keresettebbek. Sárga, narancsvörös, zöld, barna és fekete színűek lehetnek. A világ legnagyobb lencsetermelői: India, Kanada és az Egyesült Államok.

A lencse fehérjetartalma 23-26%, a szójabab és a kender után a harmadik legjobb fehérjeforrás vegetáriánusoknak – emiatt népszerű Indiában, de Etiópiában is nemzeti eledelnek számít. Magas a rost, A, B1, B2, B6 vitaminok, vas, kálium, kalcium, magnézium, folsav tartalma is. Glikémiás indexe alacsony, tisztítja a beleket, méregtelenítő hatású, ezért diétában jól alkalmazható. Mint minden hüvelyes a lencse is tartalmaz a tápanyagok felszívódását gátló anyagokat (fitinsavat és tanninokat), ezért nyersen nem fogyasztható, főzés előtt az általunk ismert fajtákat 8-10 órát áztatni kell. A puffadás megelőzhető, ha az első főzővizet 20 perc után leöntjük, és borsikafűvel ízesítjük. Nálunk levesként, főzeléknek fogyasztják, de salátában is hasznos rost- és fehérjeforrás. Kelet-Indiában lisztet őrölnek belőle, és lepényt sütnek belőle: papadam.

lencsék Füvészblog

Zöld színű lencse: Európában terjedt el, hazánkban a nagy magvú, más néven “tányér”, zöldes vagy barnássárga színű lencsék fogyasztása a legjellemzőbb. Ezeket a fajtákat főzés előtt be kell áztatni és főzési idejük is hosszabb.

Sárga lencse: enyhén édeskés, dió ízű. Az indiai konyha kedvelt zöldsége, őrölve és köretként készítik el. Ezt a fajtát főzés előtt pár órára be kell áztatni, majd leöblíteni.

Francia zöld lencse: színe inkább szürkés árnyalatú. Íze enyhén borsos. Levesbe és hideg salátákhoz illik a legjobban. A puy lencsét nem kell beáztatni, kis magvú, főzési ideje még hideg vízben feltéve is csak kb. 25 perc.

Fekete lencse: apró magvú fajta. Főzés előtt nem kell beáztatni. A lencsék kaviárjaként emlegetik, a vegetáriánusok kedvenc élelmiszere. Felhasználható köretként szárnyasok és halak mellé.

Vörös lencse: a dél-ázsiai konyha gyakran használt alapanyaga. Felhasználása előtt nem kell beáztatni. Főzési ideje kb. 10-20 perc, ezalatt elveszíti vörös színét, megbarnul és pürés állagúvá válik. Könnyen csíráztatható. Elsősorban bioboltokban és keleti élelmiszereket árusító üzletekben szerezhető be. 

Receptek: http://www.nosalty.hu/lencse_alapanyag_317

Basmati rizs, az illat királynője

rizsföldeken dolgozó indiaiak
A basmati rizs nem csak finom, illatos, de a dietetikusok is jó szívvel ajánlják. Ha egyszer megkóstoljuk, nem tudunk róla lemondani.
A basmati hosszú szemű rizsfajta, amelynek különleges illata van, íze kifinomult, dióra emlékeztet. Neve jelentése: “az illatos” a szanszkrit, de azt is jelenti: “a puha a rizs.” Több ezer éve a Himalája lábánál kezdték termeszteni, ma India és Pakisztán a legnagyobb termelői és exportőrei, de elsősorban  a Punjab régió rizsföldjein termelik az “igazi”  basmati rizset. Indiában a rizs az egyik legfontosabb eledel. A mintegy 10.000-féle rizs közül a termelésben a basmati 1%-ot tesz ki. A basmati rizs hosszabb szemű, mint a legtöbb más típusú rizs. A főtt basmati rizsszemek pedig  nem ragadósak, főzés után kétszeresére nőnek. Kétféle létezik: fehér és barna, de ezen belül a basmatinak számos fajtája ismert.
rizs növény
A basmati rizsnek közepes a glikémiás indexe (56 és 69 között),  kevésbé emeli a vércukorszintet, így fogyasztása sokkal egészségesebb összehasonlítva más gabonákkal és a fehér lisztből készült termékekkel szemben, diétában kitűnően alkalmazható. 

A basmati nagyon fontos B-vitaminokokat tartalmaz mint például a tiamin és a niacin. Tiamin részt vesz  a szénhidrát- és aminosav-anyagcserében. Segít a szív, az izmok és az idegrendszer normális működésének fenntartásában. A niacin egy másik B-vitamin, amely szükséges az idegrendszer és az emésztőrendszer normális működéséhez, valamint a  növekedés és az egészséges bőr fenntartásához.
A barna basmati rizs háromszor több rostot tartalamz, mint a fehér (0,5 g). A barna basmati rizs sokkal táplálóbb, mint a fehér fajta, mert kevésbé feldolgozott, ezért nagyobb a B-vitamin tartalma. Nem tartalmaz glutént. A rostok segítenek csökkenteni a koleszterin- és a vércukorszintet. 100 g basmati rizs 1 mg vasat tartalmaz (5%-a a napi szükségletnek).basmati_rizs

Főzés előtt alaposan meg kell mosni, kétszer-háromszor, de a hagyományos indiai konyhában fél óráig is áztatják. A gabonák, a hüvelyesek,  a magvak és a diófélék számtalan olyan anyagot tartalmaznak, amelyek gátolják a tápanyagok felszívódását. Áztatással nagy mértékben növelhetjük ezek tápanyagértékét, amelyet a tradicionális konyhák gyakran alkalmaznak. 1: 1,3 a rizs és víz ideális aránya, amelyet némi zsiradékkal (vaj, olaj, ghí) egészíthetünk ki.  Főzés után hagyjuk kicsit állni. Arról megoszlanak a vélemények,  hogy kell-e sózni, ezt nagyban befolyásolja, hogy mivel esszük.

Szezámmag, a magok királya

szezammag FüvészblogA szezámmagra úgy találtam rá, hogy a só helyettesítésének lehetőségeit kutattam. Arra nem is gondoltam, mekkora kincsre akadtam, hiszen magas kalciumtartalma miatt a tejtermékeket is pótolja, valamint zsemlemorzsa helyett panírozásra is kiválóan alkalmazható.   
A szezámmag és szezámolaj fogyasztása olyan ősi, mint a rizsé,  5-6 ezer éves múltra tekint vissza. Először az asszír mitológiában jelent meg, amelyben az istenek a világ teremtése előtt szezámmagból készült bort ittak – ez sok mindent megmagyaráz. 🙂 A hindu mitológia szerint Jama istenség által megáldott mag a keleti világban a halhatatlanság szimbólumává vált. Kínában ötezer éve használják a szezámmagból sajtolt olajat tintához és főzéshez, a várandós asszonyok és a gyermekes anyák a legínségesebb időkben is kaptak egy adag szezámmagot.
Indiából Kínán és Japánon keresztül nagyon hamar elterjedt az összes mediterrán országban.
III. Ramszesz idején már Egyiptomban is ültették, amelyről a hieroglifákon is megemlékeztek. A korai orvostudomány és a népi gyógyászat sok jó tulajdonsággal ruházta fel. Az agy, az idegszövetek és a szívizom erősítőjének tartották. Ezért krónikus fáradság, álmatlanság, szívbetegségek és a szexuális vágy csökkenése esetén ajánlották. Hippokratész is nagyra becsülte tápértékét, Galénosz pedig szezámot javasolt a szoptatós anyáknak, hogy ne apadjon el a tejük. A szezámmag szezamint és szezamolint is tartalmaz  ezekről úgy tartják, hogy megelőzik a magas vérnyomást, és segítenek a májnak a méreganyagok feldolgozásában. Az ókori görögök ezért halvát ettek alkoholfogyasztás után, akik igen gyakran áldoztak Dionüszosz oltárán.  A római katonákkal is mézzel elkevert szezámmagot etettek erejük és férfiasságuk növelése érdekében. 
szezammag-_1 FüvészblogA szezám méteres magasságú trópusi lágyszárú növény, latin neve az indiai származásra utal. Toktermésében megérett magvaiból készül a világhíres szezámolaj, amely B-, D- és E-vitamint, értékes aminosavakat, foszforsavat és lecitint tartalmaz. A növényt könnyű termeszteni, inkább a betakarítás okoz gondot. A termést ugyanis rendkívül óvatosan kell eltávolítani a növényről, mivel a legkisebb rázkódásra a földre hullanak a magok. Erre utal a “Szezám tárulj!” varázsige az Ezeregy éjszaka meséiből. Ma a legnagyobb termelők: India, Kína, Mianmar, Szudán, Nigéria.
A szezámmag a magok királyának tartják, mert ásványi anyag tartalma nagyon magas. Nagy mennyiségű proteint és vasat tartalmaz, ezen kívül sok benne a kalcium. Kalciumban például súlyarányosan gazdagabb, mint a tehéntej (hétszer annyi kalciumot tartalmaz) és vetekszik a tehénsajtok kalciumtartalmával. A szezámin csökkenti a vér- és máj-koleszterinszintet. Ezt a bélből való koleszterinfelszívódás gátlásával és a májban lévő, koleszterinszintézist végző enzim működésének akadályozásával éri el. A szezámmag erős antioxidáns, gomba- és vírusölő hatású, és elősegíti a súlycsökkenést. A hasznos anyagok hatékonyabb felszívódása miatt érdemes megőrölni vagy mozsárban összetörni.
tahini FüvészblogA szezámmag több formában kapható: lehet hántolatlan, hántolt, pirított, illetve fekete. A péksüteményekhez általában hántolatlan szezámmagot használnak. Az előpirított szezámmagnak csodálatos illata van, de a csomag kibontása után hamar elveszti aromáját. Jobb, ha mindig a főzéshez szükséges mennyiséget pirítjuk meg. A fekete szezámmag kevésbé elterjedt, kissé erősebb aromájú és különösen finom olyan ételekben, ahol a magokat egészben fogyasztják (tehát nem pattog ki és nem őröljük meg mozsárban). Mindegyik fajtát (hántolatlan, hántolt fehér és fekete) piríthatjuk olaj nélkül, serpenyőben, grillezve illetve forró olajba dobva. Mindegyik módszer más illatot eredményez. Salátához talán a serpenyőben szárazon pirított fekete szezámmag illik a leginkább. A tahini szezámkrém, amely őrölt szezámból, szezámolajból, vízből és tengeri sóból áll. Otthon is elkészíthető, de kapható készen is. Pirítósra kenve is fogyasztható.
A halva egy édesség, ami Indiából és Közép-Ázsiából ered. Ismert még Délnyugat-Ázsiában, Kelet- és Dél-Európában. Népszerű a Közel-Keleten és a Balkánon, de ismert a volt Szovjetunió  egyes területein is. Habár a hozzávalói nemzetről nemzetre változnak, az alap ugyanaz: szezámmag, cukor, méz és növényi olaj.
szezamolaj füvészblogA szezámolaj fontos szerepet játszik az ayurvédikus gyógyászatban. Bőrre kenve segít megelőzni a bőrön található bakteriális fertőzéseket, s hatásos gyulladásgátlónak is tartják. Különböző olajok hatását összehasonlítva, a szezámolaj bizonyult a legeredményesebbnek a daganatos sejtek növekedésének megakadályozásában, amelyet a linolénsavnak köszönhetünk. Olaját egyre gyakrabban használja az aromaterápia hordozóanyagként. Sűrű, tömény illatú olaja eukaliptusz, rózsa vagy teafa olajával keverve masszázsolajnak kiváló. Napolajnak is használhatjuk. Méregtelenítő hatású, könnyen bejut a bőrbe és melegítő hatást vált ki. Leticintartalma miatt segít a bőr rugalmasságának megőrzésében. Antiallergén hatású.
Étkezéshez azért érdemes használni, mert a szezámolaj gazdag (41%) többszörösen telítetlen, omega-6 zsírsavakban,  és értékes antioxidánsokat tartalmaz (szezamol és szezamolin).  Nagyszerű E-vitamin forrás, amely antioxidáns és csökkenti a koleszterinszintet, de tartalmaz vasat, magnéziumot, kalciumot, cinket és B6-vitamint. Célszerű a hidegen sajtolt változatot választani. A világos színű szezámolaj alkalmasabb az olajban sütéshez. A pörkölt szezámból készült sötét olaj zöldséghez és húshoz hozzáadva hatékonyabb.

A lédús görögdinnye

A görögdinnye Dél-Afrikából származik, ahol különféle ízekben vadon terem. A Nílus völgyében i.e. 2000 évvel már termesztették, valamint az egyiptomi sírkamrákban is találtak dinnyemagokat. A 10. században Kínában kezdték termeszteni, és ma is Kína a legnagyobb dinnyetermelő ország. Európában a mórok terjesztették el 13. században. Amerikába a 16. században került, az indiánok kedvelt gyümölcse lett a Mississippi völgyében. Más források szerint az afrikaiak vitték magukkal Amerikába.
 
Jelenleg 1200 faja létezik: magnélküli, óriás (29-68 kg), sárga belű, sárga héjú, fekete héjú, narancs ízű, kicsi fehér belű, szögletes. Fajták: http://agsyst.wsu.edu/WatermelonPhotos.html
A görögdinnyét az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyukák tejtermelésének növelésére használták. Hamar felismerték, hogy vízhajtó hatású, így nagyon hatékony a méregtelenítésben – segíti a vese és máj tisztítófolyamatait. Jól alkalmazható a diétában, mert dinnye 92%-a víz, alacsony a kalóriatartalma (29 kcal) és könnyen felszívódó gyümölcscukrot tartalmaz. Könnyű, rostban gazdag táplálék, lábadozónak is ajánlják. Akár meghűléses, akár reumatikus lázzal állunk szemben, a görögdinnye kálium és más ásványtartalma megtisztítja a vért, az A vitamin pedig meggyógyítja a gyulladásos betegséget, ami a csuklónkban vagy a test bármely más pontján van. De a felső légzőszervi panaszok kezelésében is hatásos. Magját ne dobjuk ki, mert vese- és cukorbajra javasolt főzetet készíthetünk belőle. Ehhez mindössze 2 evőkanálnyi mag kell, amit nagyjából egy bögrényi vízben 15 percig forralunk.
A paradicsomhoz hasonlóan sok likopin található benne, amely számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés megelőzésében lényeges szerepet játszik. A kedvező élettani hatás legfőbb oka a likopinmolekula antioxidáns tulajdonsága. A likopin kétszer olyan gyorsan képes befogni a szabad gyököket, mint a sárgarépából és sütőtökből ismert β-karotin. A bőrben az UV sugárzás káros hatását elsősorban a likopin fogja fel. Vas, cink és szelén is található benne, kitűnő forrása a magnéziumnak, és a kalcium, magnézium aránya megfelel a felszívódási követelményeknek. Férfiaknak Viagra helyett is ajánlják.  

Dinnyeművészet: http://izismile.com/2009/09/24/watermelon_carvings_the_solucar_solar_power_plant_in_sanlucar_la_mayor14_pics.html

Olaszországban puding készül belőle mandulával, fahéjjal. A dinnye magoktól megszabadított húsát leturmixolják, a levet cukorral és kukoricaliszttel egy serpenyőben elkeverik. A keveréket nagy tűzön néhány percig főzik, folyamatos kevergetés mellett, amíg a puding élénkpiros színű lesz. Fahéjjal ízesítik, és amikor kihűlt, étcsokoládé-szeleteket és pisztáciát tesznek a tetejére. A tálalásig az ízeket hűtőben érlelik össze.

A húsán kívül a héja és magja is ehető. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle, sőt savanyítani is szokták a dinnyehéjat. A dinnyemag zsírban és proteinekben gazdag. Rágcsálnivalót szárítás, sütés és fűszerezés után nyerhetünk belőle – a vietnamiak kedvelt csemegéje. Hazánkban a kandírozott dinnyehéj, a dinnyehéj befőtt és a kisdinnye savanyúság ismert.
Receptek: http://www.mindmegette.hu/kereses/recept/g%C3%B6r%C3%B6gdinnye
http://www.videkize.hu/kandirozott_dinnyehej

A lestyán

Lestyán (Levisticum officinale)

Dél-, illetve nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő. Igen fényigényes növény, ezért főleg a déli, mediterrán vidékeken nő nagyobb számban. A görögök és rómaiak fertőtlenítésre használták. Fürdőt is készítettek belőle, mert tisztítja és illatosítja a bőrt. Hazánkba a rómaiak közvetítésével került. Népies nevei: maggifű, levescsík, levestikom, lóstya.

Lestyán gyökér

Zeller, petrezselyem helyett levele zölden és szárazon kiváló ízesítő. Gyökere még erősebben fűszerez. Napjainkban főként ez van forgalomban. A gyökereket három-négyéves növény kiásásával nyerjük. Diétás étrendben kiválóan alkalmazható. Kiváló levesízesítő, de főzelékek, saláták, konzervek és diétás ételek fűszerezésére is kiváló. Likőrök készítéséhez, cukrászati termékekhez is használják. A lestyán teát is a szárított gyökérből készítik, amely nagyon jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó. Epe- és vesekőoldó teakeverékekben is igen hasznos. Kiváló háziszer a nikotin- és alkoholmérgezésekre.
 

Sokan gondolják, hogy a Maggi-termékek alapanyaga, mert a lestyán német elnevezései közül kettő,  a  Maggipflanze és a Maggikraut, illetve a magyar maggifű és magginövény kifejezések félrevezetőek. Valójában a cég az alapítóról, a svájci Julius Maggiról kapta a nevét. Német források állítják, hogy a korai termékekben volt lestyán, aminek az ízét ma aromákkal pótolják. Elolvastam a Maggi-termékek összetevőit, lestyán egyik csomagoláson sem szerepelt. Annál inkább só és nátrium-glutamát (E-621): http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html. A lestyán állítólag a Vegeta termékek alapanyaga is. Erre vonatkozóan szintén nem találtam megnyugtató bizonyítékot sem a termékösszetevők listájában, sem a tájékoztató szövegek között. Lestyán helyett a csomagolás szerint zellert használnak.
Ha biztosak akarunk lenni benne, hogy az ételbe kerül, magunk tegyük bele. A fűszerkeverékek sok ízfokozót tartalmaznak, amelyek kellemetlen meglepetést okozhatnak, ráadásul 2-3 fűszernél többet használni egy ételben teljesen felesleges. 
Receptek: http://receptgyar.hu/lestyan

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!