Füvészblog

Mustár és szőlő

mustarföldKi gondolná, hogy ez a sárgán hullámzó mező mustárültetvény egy kaliforniai szőlőben (Carneros Borvidék, Kalifornia)? A mustár története épp ilyen szorosan fonódik össze a szőlőével. Nem véletlen, hogy a bortermelésről híres Franciaország a mustárkészítésben is élen jár. A mustár a mustárfű őrölt magjából készül vízzel, fehér borral vagy borecettel, sóval és különféle fűszerekkel. 
 
A fehér mustár 40-80 cm-re növő, egynyári növény, közepesen meleg- és kifejezetten fényigényes. Szárazságtűrő és a talaj iránt nem igényes, ez alkalmassá teszi a homokos vagy agyagos földben való termesztést. A különféle retek és mustárfélék a fonálférgek elűzésére kiválóan alkalmas, ezért ültetik előszeretettel a szőlő közé. 

A keresztesvirágúak családja Sinapis nemzetségének mintegy negyven faja közül a fehér vagy angol mustár a legjelentősebb. A mustár a káposztával, a brokkolival, a karalábéval és a kelbimbóval rokon. A Földközi-tenger medencéjéről származik, az egyiptomi sírokban is találtak mustármagokat, de az ókori görögök és rómaiak is jól ismerték. A rómaiak frissen őrölték a magokat az ételekre, ugyanakkor a musttal és borral is keverték, erjesztették. afrodiziákumnak tartották. Plinius szerint a mustár a hűvös, lusta nőből eszményi feleséget csinál. A sumérok verzsüben (verjus: vagyis zöld lé, az éretlen szőlő leve, ecet helyett használják) érlelték. Európa-szerte jóval a bors ismerete előtt mustármagot rágtak a húsokhoz. 
 
A mustár szó az ófrancia mostarde szóból származik, amely a latin mustra vezethető vissza. A francia szerzetesek az őrölt mustármagokat musttal vagy újborral keverték. A mustárt mustum ardensnek nevezték, ami égő levet jelent. Ma fehér borral és verzsüvel keverik a darált magvakat. A leghíresebb, a dijoni mustárt, Jean Naigeonnak köszönhetjük, aki az verzsüt borecetre cserélte 1752-ben. A fekete mustármagból készült mustár így sokkal lágyabb ízt kapott.
 
mustármagA legismertebb a fehér (Sinapsis alba) és a fekete mustár (Brassica nigra). A fehér Európa mediterrán területein népszerű, a feketét a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és Dél-Amerikában termesztik, kézi szedést igényel. A világ mustártermesztésének 57%-át Kanada és Nepál adja. A Himalájában termő mustár magjai barnák, Amerikában közkedvelt. A mustárkészítés ugyanolyan változatos, mint bármelyik ételé. A sokféle mustárt, az édestől az egészen erősig, más-más ételekhez ajánlják. A bajor édes mustár barna cukorral és mézzel készül, és  fehér kolbászhoz eszik, amely a magyar ízlétől egészen távol álló kombináció. A provence-i és katalán mustár paradicsommal készül, a katalán szardellával és olívabogyókkal, a provence-i zöld fűszerekkel, kakukkfűvel és rozmaringgal, fokhagymával – bárányhoz és sült húsokhoz ajánlott. A mustár a krém mellett még két formában kapható: mustármag, amely savanyúságokhoz, pácokhoz való, illetve mustárpor, amelyet frissen készítenek el, de húsok bedörzsölésére és pácokhoz is használnak – ebben 200 éve a Colman’s a leghíresebb angol márka.
A mustármag A-, C-, E- és K-vitaminokban, folsavban, káliumban, kalciumban, vasban és magnéziumban, gazdag. Csökkenti a vérnyomást, antibakteriális és immunerősítő hatású. Jótékonyan hat az emésztésre, a felfúvódást enyhíti, nem véletlen, hogy nehéz húsokhoz ajánlják vagy zsíros kolbászokhoz. Méregtelenítéshez éhgyomorra egy kanál mustármag egy pohár vízzel kúraszerűen alkalmazva javítja a salakanyagok eltávozását.  A kész mustárban azonban sok só lehet – recepttől függően – ezért nem minden formában ajánlható vérnyomáscsökkentőként.

Szőlő és mustár. Ki gondolná, hogy egymás nélkül elképzelhetetlenek? 
 

Cserszegi fűszeres

Cserszegi fűszeres
A cserszegi fűszeres nem a helyi boltosról, sem a közeli füvesemberről kapta a nevét, hanem igazi magyar szőlőfajta, amit a Keszthelyi-hegységben, Cserszeg-tomajon Bakonyi Károly nemesített az Irsai Olivér és a piros tramini szőlők keresztezésével 1960-ban. (Ó, azok a hatvanas évek! 🙂 A fajtát végül 1982-ben ismerték el államilag.

A nemesítés fő célja a zamatos bor volt, emellett fontos szempontot jelentettek a fertőzésekkel szembeni ellenállás, a fagytűrő-képesség és a korai érés. Ezek a tulajdonságok alkalmassá teszik az északabbi területeken való termelésre is. A nyolcvanas évek közepi nagy fagyok után vált igazán népszerűvé. Jelenleg több mint 3000 hektáron termelik, különösen a Kunságban elterjedt. A Hajós-Bajai, Kunsági, Csongrádi, Balaton-felvidéki és a Zalai Borvidékeken kedvelt fajta. A cserszegi fürtje közepes méretű, kúpos, a bogyók kicsik, éréskor borostyánszínűek lesznek. A lédús bogyók héja vékony. Bora félszáraz és fehér, ami jellegzetes fűszeres íze miatt kiválóan alkalmas főzéshez, például a hal zsírmentes párolásához. A cserszegi bő terméshozama miatt a bor ára is kedvező, nem szabad alábecsülni. Könnyű nyári bor, salátákhoz, halakhoz, szárnyasokhoz ajánlott, de fröccsnek kiváló. Érdemes a legfrissebb évjáratot választani. Újabban a pálinkafőzők is kezdik felfedezni. 
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!