A rizstej kitűnő választás, de nemcsak azoknak, akik nem tudják emészteni a tejcukrot, vagy idegenkednek a szójától. Elsősorban a szív egészségét szolgálja, magában foglalja a rizs minden pozitív hatását, nem tartalmaz koleszterint, ráadásul hipoallergén.
A tejjel és a szójatejjel szemben jóval kevesebb zsírt tartalmaz, mindössze 1%-ot, amely telítetlen zsírsavakból áll, így csökkenti a vér koleszterinszintjét. Jó hatással van a szívre és az érrendszerre, ugyanis a magnézium szabályozza a vérnyomást, a vas és réz növelik a vörösvérsejtek termelődését. A szelén és a mangán kiváló antioxidáns hatású. A különböző rizsfajtáknak eltér a tápanyag-összetétele, nem mindegy, melyiket választjuk. A barna rizsnek magas a B-vitamin tartalma, amely jó hatással van az emésztésre, a keringésre és az idegek működésére.
A rizstejnek a szénhidráttartalma magasabb a tejénél, a fehérjetartalma csak negyedannyi, és jóval kevesebb kalciumot is tartalmaz.
A legtöbb rizstejrecept a rizs főzésével kezdődik, de ki szeretne 1 órán át rizst főzni és kevergetni? A főzés során elveszítjük a hasznos tápanyagok egy részét. Az áztatás sokkal egészségesebb megoldás, amely során a káros anyagok kiáznak. A vegán konyhában is jobban illik ez a változat.
Elkészítés: 1 csésze rizshez használjunk 1 csésze (ha lehet szűrt) vizet az áztatáshoz. Tegyük a hűtőbe éjszakára egy rúd fahéjjal. Másnap szűrjük le, turmixoljuk össze 1 csésze vízzel addig, amíg tejszerű állaga nem lesz, majd szűrjük ki a rostokat. A friss rizstejet ízesítsük vaníliával, fahéjjal, nádcukorral. Hasonlóan készül a mexikói a horchata, amelyet hűtve frissítőként isznak a nagy melegben.
Legutóbbi hozzászólások