A zöld növény

Termesztése 
A cikóriát már a rómaiak is ismerték, Plinius írt vértisztító hatásáról, továbbá álmatlanság ellen ajánlotta. Modern termesztése a 15. században kezdődött, az olasz Veneto és Trentino régiókban, de a vörös színhez szükséges termelési módot, a “fehérítést”, amely a vörös-fehér színt eredményezi, Francesco van Den Borre 1860-ban találta ki. Miután felszedik a radikkiót, vízbe teszik egy sötét helyre, ahol a fény hiányában alakul ki különleges, márványos színe. Ősszel és tavasszal termesztik. Az őszi vetésnél a hideg miatt a kesernyés íz megszelídül. A napos helyet és a tápanyagban gazdag talajt kedveli. 


Gyógyhatása
A vörös színt adó ibitin nyugtató és fájdalomcsillapító hatású. A levelekben található illóolaj a bélférgek ellen hatásos, ezért az állatok takarmányába is keverik. 


Felhasználása
Nálunk leginkább salátába keverve fogyasztják, Olaszországban viszont olíva olajjal grillezve, sütve, töltve, rizottóba, spagettibe és pizzába keverve is készítik. 


Fajtáit a régiókról nevezték el.

Radicchio Rosso di Chioggia a legelterjedtebb kerek fajta, borvörös, tömött levelekkel, márványos erezettel.

Radicchio Rosso di Verona ovális, közép-vörös színű levelű fajta.