{"version":"1.0","provider_name":"F\u00fcv\u00e9szblog","provider_url":"https:\/\/fuveszblog.cafeblog.hu","author_name":"F\u00fcv\u00e9szke","author_url":"https:\/\/fuveszblog.cafeblog.hu\/author\/fuveszke\/","title":"A gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 kaka\u00f3","html":"<div>\r\n\r\n[caption id=\"attachment_1545\" align=\"alignleft\" width=\"300\"]<a href=\"https:\/\/fuveszblog.cafeblog.hu\/files\/2011\/01\/kakobab.jpg\"><img class=\"wp-image-1545 size-medium\" src=\"https:\/\/fuveszblog.cafeblog.hu\/files\/2011\/01\/kakobab-300x200.jpg\" width=\"300\" height=\"200\" \/><\/a> Theobroma cacao[\/caption]\r\n\r\nA D\u00e9l-Amerik\u00e1ban \u0151shonos kaka\u00f3f\u00e1k az Amazonas \u00e9s Orinoco \u00e1rtereinek \u00e9s Ecuador foly\u00f3partjain n\u0151nek, \u00e1ltal\u00e1ban magas f\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. Termeszt\u00e9s\u00e9t a maj\u00e1k kezdt\u00e9k el i.e .1500 k\u00f6r\u00fcl, magj\u00e1t\u00a0 t\u00e1pszernek \u00e9s p\u00e9nznek egyar\u00e1nt haszn\u00e1lt\u00e1k. Peruba is az\u00a0 indi\u00e1nok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel jutott el. A maj\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb pedig az azt\u00e9kok \u00e9s az ink\u00e1k m\u00e1r n\u00e9gyf\u00e9le kaka\u00f3italt ismertek. A magvakat bor\u00edt\u00f3 feh\u00e9r term\u00e9sh\u00fast csemegek\u00e9nt ett\u00e9k, a term\u00e9s m\u00e1s r\u00e9szeib\u0151l haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat \u00e9s szereket (term\u00e9sh\u00e9j: kanalak, poh\u00e1r, ed\u00e9nyek; levelek: h\u00e1ztet\u0151; kaka\u00f3bab: gy\u00f3gyszer) gy\u00e1rtottak. Eur\u00f3p\u00e1ba egyes forr\u00e1sok szerint Kolumbusz, m\u00e1sok szerint Cort\u00e9s r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt. A spanyolokt\u00f3l ker\u00fclt tov\u00e1bb Afrik\u00e1ba, \u00c1zsi\u00e1ba. Az els\u0151 csokol\u00e1d\u00e9f\u0151z\u0151 1580-ban ny\u00edlt meg Spanyolorsz\u00e1gban. A forr\u00f3 csokol\u00e1d\u00e9 a 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, a te\u00e1val egy id\u0151ben terjedt el Eur\u00f3p\u00e1ban.\r\n\r\nAz \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld kaka\u00f3fa t\u00f6bb faj\u00e1nak f\u00e1ja ak\u00e1r 15 m magasra is felcseperedhet a term\u00e9szetben,\u00a0 de az \u00fcltetv\u00e9nyeken nem n\u0151 3 m\u00e9tern\u00e9l magasabbra. Els\u0151sorban k\u00e9tfajta f\u00e1t termesztenek:\u00a0 a Foraster\u00f3t (80%) \u00e9s Crioll\u00f3t (5%), illetve ezek hibridj\u00e9t. A ritk\u00e1bb, alacsony hozam\u00fa Criollo kaka\u00f3ja finomabb a Foraster\u00f3\u00e9n\u00e1l. A f\u00e1k eg\u00e9sz \u00e9vben vir\u00e1goznak \u00e9s teremnek. A kb. 20 cm hossz\u00fa term\u00e9sekben 40-60 mag (kaka\u00f3bab) van p\u00e9pes term\u00e9sh\u00fasba \u00e1gyazva. A friss kaka\u00f3bab \u00edze \u00e9lvezhetetlen: a kaka\u00f3 jellegzetes \u00edze ferment\u00e1l\u00e1s, sz\u00e1r\u00edt\u00e1s \u00e9s p\u00f6rk\u00f6l\u00e9s ut\u00e1n jelenik meg.\r\n\r\n<b>Feldolgoz\u00e1s<\/b>\r\nA ferment\u00e1l\u00e1snak k\u00e9tf\u00e9le m\u00f3dja van: a nedves kaka\u00f3babot vagy farudakra fektetett ban\u00e1nlevelekre teszik, vagy a kaka\u00f3babot nyitott fal\u00e1d\u00e1kba teszik, amelyeket tet\u0151 alatt tartanak. A folyamat v\u00e9g\u00e9n a magok barn\u00e1ss\u00e1, por\u00f3zusakk\u00e1 v\u00e1lnak, a h\u00e9j meglazul. Ezut\u00e1n 5-7 nap sz\u00e1r\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezik. A kaka\u00f3babot 120-140 C-on p\u00f6rk\u00f6lik, ezek ut\u00e1n alakul ki a jellegzetes \u00edze.\r\n\r\n<b>Csokol\u00e1d\u00e9<\/b>\r\nA kaka\u00f3babb\u00f3l kaka\u00f3massza \u00e9s kaka\u00f3vaj lesz, amelyekb\u0151l a kaka\u00f3por \u00e9s csokol\u00e1d\u00e9 k\u00e9sz\u00fcl. A kaka\u00f3babb\u00f3l el\u0151sz\u00f6r kaka\u00f3massza k\u00e9sz\u00fcl. Az \u0151r\u00f6lt kaka\u00f3bab a p\u00f6rk\u00f6l\u00e9s \u00e9s \u0151rl\u00e9s ut\u00e1n cseppfoly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 zs\u00edrt\u00f3l foly\u00e9kony massz\u00e1v\u00e1 \u00e1ll \u00f6ssze. A kaka\u00f3massza kb. 55% kaka\u00f3vajat tartalmaz. Ennek egy r\u00e9sz\u00e9t hidraulikus sajt\u00f3kkal pr\u00e9selik ki. A sajt\u00f3ban maradt anyagban, a kaka\u00f3pog\u00e1cs\u00e1ban, 10-20% zs\u00edr van. A kaka\u00f3pog\u00e1cs\u00e1t kaka\u00f3porr\u00e1 \u0151rlik. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 \u00e9s \u00edz\u0171 kaka\u00f3porokat l\u00fagos\u00edt\u00e1ssal \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151. A csokol\u00e1d\u00e9 alapanyaga a kaka\u00f3massza, amelyet cukorral - \u00e9s tejcsokol\u00e1d\u00e9 gy\u00e1rt\u00e1sakor - tejporral kevernek. A jellegzetes csokol\u00e1d\u00e9\u00edzt \"koncsol\u00e1ssal\" \u00e9rik el: a csokol\u00e1d\u00e9massz\u00e1t hengerekkel, lap\u00e1tokkal vagy m\u00e1s alkalmatoss\u00e1gokkal teli nagy tart\u00e1lyokban mechanikus kezel\u00e9snek vetik al\u00e1 60 C-on. Ekkor szabadulnak fel azok az arom\u00e1k, amelyek \u00e9lvezetess\u00e9 teszik a csokol\u00e1d\u00e9t.\r\n\r\n<b>Gy\u00f3gyhat\u00e1sa<\/b>\r\nA kaka\u00f3 kedvez\u0151 \u00e9lettani hat\u00e1sai\u00e9rt a flavonoidok k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 term\u00e9szetes n\u00f6v\u00e9nyi vegy\u00fcletek, a flavanolok felel\u0151sek. Az indi\u00e1nok nagyra becs\u00fclt\u00e9k <b>\u00fcd\u00edt\u0151<\/b> hat\u00e1s\u00e1t. Nemcsak frissek, de sz\u00e9pek is lettek t\u0151le, mert b\u0151r\u00fck rugalmass\u00e1g\u00e1t \u00e9s f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t szint\u00e9n neki k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k. Cortes \u00e9szrevette, hogy a katon\u00e1k \u00e9l\u00e9nkebbek, teherb\u00edr\u00f3bbak lettek a kaka\u00f3t\u00f3l. A benne l\u00e9v\u0151 <b>flavonoidok \u00e9s polifenolok antioxid\u00e1nsok<\/b>, semleges\u00edtik a k\u00e1ros szabad gy\u00f6k\u00f6ket, hozz\u00e1j\u00e1rulnak az \u00e9relmeszesed\u00e9s kock\u00e1zat\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez. A j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 csokol\u00e1d\u00e9kban rengeteg \u00e1sv\u00e1nyi anyagot tal\u00e1lhatunk, mint pl. a<b>\u00a0magn\u00e9zium,\u00a0 vas, k\u00e1lium, kalcium, r\u00e9z.<\/b> A kaka\u00f3vaj, \u00edgy a csokol\u00e1d\u00e9 is (pl. az ol\u00edvaolajhoz hasonl\u00f3an) jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 egyszeresen <b>tel\u00edtetlen zs\u00edrsavat (Omega-6)\u00a0<\/b>tartalmaz, amelyek nem emelik meg a v\u00e9r koleszterinszintj\u00e9t. Mindenek felett a csokol\u00e1d\u00e9 remek <b>hangulatjav\u00edt\u00f3<\/b>. A leg\u00fajabb kutat\u00e1sok szerint a kuna indi\u00e1nok, akik naponta nagy mennyis\u00e9g\u0171 h\u00e1zi-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 kaka\u00f3italt fogyasztanak,\u00a0 sokkal ritk\u00e1bban szenvednek sz\u00edv \u00e9s \u00e9rrendszeri, illetve r\u00e1kos betegs\u00e9gekben. \"A kutat\u00e1sunk eredm\u00e9nyei arra utalnak, hogy egy flavanolban gazdag \u00e9trend k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3 eszk\u00f6z a vil\u00e1g k\u00e9t legveszedelmesebb betegs\u00e9ge ellen\" mondta Hollenberg.\r\n\r\n<\/div>","type":"rich"}