Füvészblog

Balkonkertészkedés - karanténtippek

Annak érdekében, hogy minél többféle tápanyaghoz hozzájussunk, a balkonládákat és cserepeket érdemes most teleültetni friss levélzöldségekkel és fűszernövényekkel.

Frissítsük fel a tavalyi földet, szórjunk bele magokat és ültessünk bele palántákat.

A salátával, spenóttal és rukkolával jó tapasztalataink vannak. Magról is könnyedén kikelnek, jól tűrik a hűvösebb időt és ellenállnak a kisebb fagyoknak. 25 C fok  fölött azonban hirtelen felmagzanak, leveleik is nagyobbak lesznek, ízük kevésbé lesz élvezhető.

Ha a növényeket biomagvakból vettettük, felmagzás után gyűjtsük össze az érett magokat és kora ősszel újravethetjük őket.

Az elöregedett növények helyére ültethetünk strapabíró virágokat, levendulát vagy paprika és paradicsompalántákat, amelyek bírják a nyári meleget.

 

A fűszerek estén jobb egyből palántát ültetni, így már az első naptól használhatjuk is őket a főzéshez.

Az oregánó, kakukkfű, petrezselyem és a snidling elég szívósak, könnyen áttelelnek.

A borsikafű (vagy csombor) nyár végén felmagzik, elveti magát és tavasszal újra kikel, az egyik leghálásabb fűszernövény.

 

 

 

 

A mentát és citromfüvet érdemes külön-külön ládába vagy cserépbe ültetni, mert könnyen szaporodnak és leuralják a többi növényt.

Velük a friss limonádé és a finom tea mindig biztosítva lesz.

Ezek is évelők, így  több évre bebiztosíthatjuk belőle magunkat.

A rozmaringot is érdemes cserépbe ültetni, mert szabad földben bokor nagyságúra nő.

Ültessünk minél többféle növényt, így nem kell ezeket folyamatosan beszereznünk.

 

 

Hogyan lehet kis helyen is sok növényünk?

Különböző fali panelekkel vagy  polcokkal növelhetjük az erkélyen vagy a szobában a beültethető területeket.

A készen vásárolható panelek helyett alkalmazhatunk különféle házi megoldásokat is raklapból, lécekből.

Ezeket függőleges kerteknek is nevezzük.

A polcokra, panelekre a cserepeket lehet egyenként szimmetrikusan vagy a ládákat különféle alakzatokba rendezve elhelyezni.

 

 

 

 

Főzés karantén idején

Bächer Iván: Lánckoszt

Az ember ritkán főzhet minden kötöttségtől mentesen, szabadon, csak úgy bele a világba. Ne bánjuk: boldogtalan az, kinek kötöttsége nincsen.

Az egyik tipikus, konyhai kötöttség a maradék.


Az ember, ugye, főz egy csülköt vagy a szerencsésebbje sonkát, és azt illőn elfogyasztja keménytojással, újhagymával, retekkel, tormával, családdal, sörrel, borral, pálinkával.

Másnap aztán vizslatjuk a frizsidert – mi maradt?
Sonka az nem. De megmaradt a leve, és jó néhány kemény tojás.

A sonkaléből tehát készítünk egy jó kis salátalevest – fejes salátát kis vajon dinsztelünk, meghintjük liszttel, felöntjük a sonka lével, ecettel ízesítjük, egy tejföllel elkevert tojássárgájával sűrítjük és pirított kenyérkockával tálaljuk – a kemény tojásból pedig margarin, mustár, só, bors, snidling, miegymás hozzáadásával keverünk egy adag zsidó-, elegánsabban lengyeltojást.

Ez persze csak friss házikenyérrel jó: veszünk hát egy szép nagyot. Két nap alatt elfogy a kencénk, és mi ott állunk egy szikkadt fél veknivel. Egyik részét fölaprózzuk és félretesszük prézlinek, a másik részéből pedig – úgyis régen ettünk húst – csinálunk tizenöt pogácsa fasírtot. Ehhez köretként adunk egy főtt rizst (rizskészítési iskolák taglalására még visszatérünk). Másnap tehát ott állunk egy halom rizzsel. Készítünk tehát egy pörköltet nagyon hosszú, finom, paradicsomos, paprikás, tavaszi zafttal, ennek egy részét összekutyuljuk a rizzsel, és már meg is van a rizses hús, ami persze nem az az igazi, de jó. Persze sajnáljuk az egész pörköltet fölhasználni, harmadát eltesszük, és abból lesz majd tejföllel finomítva a jó kis hortobágyi. No, palacsintatésztánk az marad bőven, úgyhogy eljön az ideje a bundás almának. Az alma olcsó, sokat veszünk, persze nem fogy, mikor tehát már töppedni kezd, rászánjuk magunkat egy almás húsra. (Jénaiban, cserépben vagy vaslábasban egymásra rétegeljük az alma- és a hússzeleteket, vajat dobunk rá, sózzuk, bazsalikomozzuk, borsikafüvezzük és megsütjük.)

Az almás húshoz krumplipüré illik, amelyből aztán mindig megmarad legalább ötmaréknyi. Kis liszt, só, tojás és már meg is van a krokett. Az aranysárgára kisütött habkönnyű hurkácskához – egyszer élünk – kissé pikáns, barna zaftos álvadast készítünk. Ebből marad egy kevés, másnap tehát főzünk hozzá makarónit. Mivel makaróni az mindig marad, másnapra készítünk sajtos – gyereknek ketchuppal meglöttyintett – tésztát. Kezdenek valami húst reklamálni, a maradék sajthoz, ketchuphoz veszünk hát virslit és egy pár tojással tegyük be a sütőbe. A fönnmaradó három pár virsli éppen elég lesz egy paprikás krumplihoz. A paprikás krumpli maradékából – hús úgy sincsen már benne – természetesen krumplis tészta, magyarul grenadírmars lesz. Ez sok borssal jó, a sok bors pedig kiköveteli a finom fejes salátát. Ebből veszünk öt fejet, mert a Lehelen éppen olcsó. Mi mást is készíthetnénk a megmaradt két fejből, ha nem egy jó kis salátalevest. Ám mivel ez csak sonkaléből az igazi, sóhajtunk egy nagyot és veszünk egy szép sonkát vagy csülköt, úgyis közeleg a húsvét…

Csíráztassunk otthon - karanténtippek

Ha az otthon töltött időt szeretnénk értelmesen kihasználni, ideje elkezdeni a csíráztatást. Ezzel maximalizáljuk a lakásban található egészséges élelmiszereket.

 

Erre a célra lehet kapni magkeverékeket is, amelyek egy komplex tápanyagforrást biztosítanak számunkra.

Érdemes nem csávázott, hanem bio magokat választani, hogy a felesleges vegyszereket elkerüljük.

Egy kis edénybe rakjunk földet vagy vattát, szórjunk bele magokat, és öntsünk rájuk vizet.

Az otthontartózkodás során könnyen nyomon követhetjük a csírák fejlődését. Ez némi optimizmust adhat nekünk a bezártság alatt. Időnként adjuk friss vizet a magoknak.

Egy hét múlva lehet is szüretelni a friss csírákat.  A kis hajtásokat ollóval kell levágni, és mindig csak annyit, amennyire szükségünk van.

 

 

Ehetjük magában, szendvicsre halmozva vagy salátába keverve – mindegyik nagyszerű választás. Kiváló vitamin és nyomelemforrás – attól függően, melyik típust választjuk.

Érdemes elolvasni az ajánlókat, némelyik csíra enyhén csípős, mint például a retek-, hagyma-, brokkoli- és mustárcsíra, másoknak semleges az ízük. Jó kertészkedést és még jobb ínyenckedést! 🙂

Fő az egészség, de azért a csírákat inkább nyersen együk. 🙂

 

 

 

Gyógynövények karantén idején

A Maradj otthon! kampányt spájztakarítással kezdtük. Ilyenkor nagyon fontos tudni, mi van otthon és mi hiányzik. Kiderült, hogy gyógynövényekkel elég jól állunk.  Ugyan nem pusztítják el a vírusokat, javíthatják a közérzetünket, hatásosak lehetnek az enyhébb tünetek kezelésében. Az otthontartózkodás alatt átállhatunk kímélőbb, méregtelenítő életmódra, amelyben szintén segítségünkre lehetnek ezek a gyógyító főzetek. Ezek a gyógynövények sokoldalúan használhatóak, különböző panaszok esetén is segítségünkre lehetnek más-más formában.

Kamilla

Az első és legfontosabb a kamilla, amely általános gyulladáscsökkentő hatású, napi fogyasztásra ajánlott.

Főzete enyhíti a megfázás tüneteit, hatásos a duzzadt nyálkahártya, torokgyulladás és a gyomorégés  csillapításában.

Felső légúti panaszok estén inhalálhatunk a főzetével.

A torokgyulladás és a szájüreg gyulladásainak (pl.: afta) enyhítésére öblögetőszerként hatásos.

Aranyeres panaszok vagy ekcéma esetén ülőfürdőként használhatjuk.

Menta

A menta szintén közismert, a kozmetikai iparban is használt fűszer- és gyógynövény.

Többféle mentafaj is létezik, ezek közül a borsmenta több mentolt tartalmaz mint a fodormenta, ezért erőteljesebb az illata is. A küllemük is eltér, a borsmenta sötétzöld, sima felületű, míg a fodormenta halványzöld, fodros levelű.

Teája görcsoldó és antibakteriális hatású, enyhíti az emésztési zavarokat, csökkenti a puffadást. Fejfájáson és a migrénes panaszokon is segít. Kellemes aromája felfrissíti gondolatokat, revitalizál, segíti az agyműködést, könnyíti a légzést.

Mezei kakukkfű

A mezei kakukkfű illóolajai erős fertőtlenítő és baktériumölő hatásúak. Légzőszervi gyulladásos panaszokra kiválóan alkalmazható.

Teája hatásos torokgyulladás és köhögés esetén. Ezen kívül javítja az emésztést, megszünteti a puffadást.

Inhalálni is lehet vele, csökkenti a nyálkahártya duzzanatot.

A szájban lévő gyulladások csökkentésére, fertőtlenítésre gargarizálni  is lehet főzetével.

Orvosi zsálya

Az orvosi zsálya szintén egy sokoldalúan használható gyógynövény, a levelek illóolajai baktériumölő, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatásúak. Lázcsillapító hatású, ezért növényi aszpirinnak is nevezik.

Teája a torokgyulladás enyhítésére  a leghatásosabb ezek közül. Emésztési panaszokra is ajánlott. A menstruációs görcsök és változókori problémák enyhítésére is hatásos.

Szájüregi gyulladások esetén szintén öblögetéssel csökkenthetjük a gyulladást.

Citromfű

A citromfű a kertben gyomként terem, szinte kipusztíthatatlan. Máris megjelentek korai hajtásai. Ezeket érdemes frissen limonádéba tenni vagy szárítva, gyógyteaként fogyasztani.

Nyugtató hatású, így segíti a nyugodt, mély alvást, csökkenti a stressz negatív hatásait.

Javítja az emésztést, fokozza a májműködést.

Herpesz esetén külsőleg alkalmazzuk, antvirális hatású.

Hagymafélék

Szintén nagyágyúnak számítanak a hagymafélék, a fokhagyma és a medvehagyma. Ráadásul a karatén idején bátran fogyaszthatjuk bármelyiket reggeltől estig. Főzéshez nélkülözhetetlenek.

Erős antibakteriális hatásúak, javítják az emésztést, csökkentik a vér koleszterin szintjét. A bennük található P vitamin erősíti az érfalakat, javítja az érfalak áteresztőképességét. Az alábbi vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák: A-, B6-, C- és E-vitamin, szelén, folsav, nátrium, kálium, vas.

A fokhagyma és medvehagyma erős méregtelenítő hatású.

A vöröshagyma héjából fűzzünk teát, ez nagyon jó köhögéscsillapító. Húsvétkor pedig tojást is festhetünk vele.

A hagymafélékből főzhetünk leveseket is: francia hagymaleves, fokhagymaleves, medvehagymaleves.

A medvehagyma pesztót pedig sokoldalúan használhatjuk pogácsába, szendvicsre, főtt tésztára, húsokhoz.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!