Fenyőerdőben sétálni rendkívül egészséges, a levelekből áradó illóolajok nemcsak kellemesek, hanem a tüdőt is tisztítják. Nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumokat gyakran fenyőerdőbe építik. Az óriási fák a léleknek is megnyugvást adnak.

Kevesen tudják, hogy a fenyőt gyógynövényként is használják. Elsősorban a fenyők hajtásait, leveleit használják különböző légzőszervi panaszok és a láz enyhítésére, szirup, illóolaj vagy tea formájában. A fenyőfélék közül leginkább az erdeifenyőt használják gyógyászati célokra. Népi orvoslásunk ezen kívül még a luc-, jegenye- és vörösfenyőt is alkalmazza. Az erdeifenyő illóolajai számos olyan hatással bírnak (fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, köptető), amelyek hatékonnyá teszik légzőszervi megbetegedések gyógyítására. Ezen túl idegnyugtató, stresszoldó hatású. Krémekben bőrnyugtató.

Inhalálására és teaként egyaránt kiváló. Felszakítja a letapadt nyákot, tisztítja a légutakat, gyulladáscsökkentő hatású. Teája édes, különleges aromájú, a borókára emlékeztet, esti teának is jó szívvel ajánlható. A fenyőt régen általános édesítőszerként is használták.

A fenyőméz, amelyet a fenyők leveleiről, friss hajtásairól gyűjtenek a méhek, a legnagyobb ásványi anyag tartalommal rendelkezik, édesharmat méznek nevezik.

Fürdőkben a reumatikus, ízületi panaszokat is enyhíti.

Főzhetünk belőle szörpöt, vagy főzés nélkül cukrozással készíthetünk szirupot is. A cukor kioldja a hatóanyagokat a levelekből, majd miután kifakult, leöntjük róla a levet. A sokoldalú felhasználás miatt sokkal több fenyőerdőre lenne szükség.