A mexikóiaknak hasonló ízlésük van, mint nekünk: az erős paprikát és a paradicsomot szeretik minden mennyiségben. Amerika felfedezése nélkül a magyar konyha sem tudta volna mai karakterét elnyerni. Az avokádó azonban trópusi, szubtrópusi növény, ezért a termesztését még nem vettük át tőlük, de a globális felmelegedés miatt lassan nálunk is megteremhet. 🙂 Az aztékoknál az avokádónak erotikus jelentése volt, a heréket szimbolizálta, ezért a nők nem vehettek részt a szüretben. Az prehispán mitológiában Quetzalcoatl, tolték isten, ajánlotta fel a guacamole receptet népének, akik később elterjesztették Közép-Amerikában.
Az eredeti guacamole receptben több (4-5) avokádó, egy hagyma, egy paradicsom, jalapeño paprika és zöld citrom leve van. Kőmozsárban törik össze a felaprított hozzávalókat, ettől darabosabb lesz, színe pedig túlnyomóan zöld.
Az avokádót aligátorkörtének is nevezik. Rendkívül egészséges, telítetlen zsírsavai, kálium- és magnéziumtartalma miatt kifejezetten szívbarát. Tele van vitaminnak, magas B2-(riboflavin), B3-(niacin) B6-, B9- (folsav) és C-vitamin tartalma. A B-vitaminok nyugtató hatásúak, segítik az alvást. Lúgosító hatású, így gyomorbántalmakra is ajánlják. Külsőleg használva pedig a bőrt táplálja.
Magyarosan lehet paradicsomosabbra, fokhagymásabbra és pépesebbre készíteni. Kiváló natúr étel, nem kell majonézzel “feljavítani”.
Hozzávalók:
A felaprított hozzávalókat botmixerrel érdemes összedolgozni, és tönköly ropival, tortilla chipsszel vagy szalmára vágott répával, zellerszárral mártogathatjuk, de vörös húsok mellé is használják. Pirítósra is kiválóan kenhető. Igazi vendégváró előétel vagy borkorcsolya.
