Idén kétszer volt tavasz, sok növény kétszer virágzott . Ez különleges kárpótlás volt a tavalyi rövidke tavasz miatt, amely rossz nyelvek szerint egy szerdai napra esett egy hóvihar és az április végi 30 C fokos kánikula között. Január elején még sokan aggódtak a 15 C fokos napi középhőmérséklet miatt. Akkor csak a hagymások nyíltak, és a díszcserjék virágrügyei pattantak ki, mint például a japánbirs, téli jázmin és az aranyfa (köznyelvben aranyeső). A gyümölcsfák szerencsére nem dőltek be a korai ébredésnek, ugyanis a talaj mélyebb rétegei még hidegek voltak.
Egy rövidke pihenő után újra kezdődhetett az igazi kikelet. Nőnapkor gyönyörű hóvirágmező borította az erdők alját, összetéveszthetetlen illatával fűszerezte az élményt a medvehagyma, és kéken pislogott a májvirág körülötte. A réteken százszorszépek és salátaboglárkák virítottak.
Hamarosan a cserjék is újra virágba borultak, sokkal határozottabban és intenzívebben, mint januárban. A mandula is szokatlanul hamar virágzott idén.
Aztán a japánbirs és az aranyfa is megmutatták igazi pompájukat. Virágot bontott a magnólia, amely kivárta az igazi kikeletet. A méhek is munkába lendültek, az egész természet felpezsdült. Ekkor már mindenki el merte hinni, nyugodtan lehet örülni a jó időnek.
A cseresznyevirágzás japánban a legnagyobb tavaszünnep. Az egymás mellé ültetett fák roskadoznak a rózsaszín virágoktól, amelyek bódító illatot árasztanak magukból. A hanami, a gyönyörködés cseresznyevirágokban, meggyőzi az utolsó kételkedőket is, hogy a tavasz végérvényesen és visszafordíthatatlanul megérkezett.
Legutóbbi hozzászólások