Hajat 6000 éve festenek vele, a feltárások során az egyiptomi múmiák haján is azonosították. A muzulmán férfiak festhetik vele a hajukat, de főként a szakállukat, Mohamed próféta emlékére. A Közel-Keleten a nők a körmeiket és kezeiket festik vörösre, hogy nőiességüket hangsúlyozzák. Európában a 18. században fedezték fel újra a preraffaelita művészek. Ma az egész világon közkedvelt hajfesték.
A görögök és a rómaiak a hennafa virágából készítettek olajat, amelyet kozmetikai célokra használtak. A hennaolajat Plinius is említette A természet históriája című művében.
A mediterráneumban a bronzkor óta szokás a menyasszonyok testét és főként kezeiket hennával díszíteni. A henna a fiatalsággal és a termékenységgel kapcsolatos ünnepségek szereplője. A “henna éjszakáját” világszerte ünneplik, amelyen a menyasszonyok kezét színezik. Ez mind a muzulmán, hindu, zsidó és keresztény hívek körében szokás. Különösen nagy hagyománya van ennek Indiában, ahol a menyasszonyok testét gazdagon díszítik az esküvő előtt.
A henna allergiás reakciókat válthat ki különösen a G6PD-enzim hiány okozta vérszegénységben szenvedők körében, ez férfiaknál sokkal nagyobb arányban fordul elő. A fekete hennát nem ebből a növényből készítik, csak a nevük azonos. Ez sokkal erőteljesebb allergiás tüneteket okozhat. Használat előtt érdemes allergiapróbát tartani egy kis bőrfelületen.