Ma kipróbáltuk a híres, francia csokoládéhabot (mousse au chocolat), ami mennyei eledel. Vigyázat, csak ínyenceknek!
Hozzávalók:
100 g étcsoki
3 tojás
50 g vaj vagy tejszín vagy mascarpone
Az étcsokit felolvasztjuk gőz fölött, belekeverjük a 3 tojás sárgáját és a vajat. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan beletesszük a csokimasszába. Ízesíthetjük chilvel, mentával, narancslikőrrel, brandyvel. Ehetjük málnával, eperrel, naranccsal vagy ananásszal, de leginkább csak kiskanállal. 😉
A henna az ókor óta ismert festőnövény, amelyet kelmék, selymek, gyapjúk és bőrök színezésére használtak. Természetes hatóanyagai miatt különösen a nők körében népszerű természetes test- és hajfesték a mai napig.
Hajat 6000 éve festenek vele, a feltárások során az egyiptomi múmiák haján is azonosították. A muzulmán férfiak festhetik vele a hajukat, de főként a szakállukat, Mohamed próféta emlékére. A Közel-Keleten a nők a körmeiket és kezeiket festik vörösre, hogy nőiességüket hangsúlyozzák. Európában a 18. században fedezték fel újra a preraffaelita művészek. Ma az egész világon közkedvelt hajfesték.
A görögök és a rómaiak a hennafa virágából készítettek olajat, amelyet kozmetikai célokra használtak. A hennaolajat Plinius is említette A természet históriája című művében.
A henna egy szubtrópusi fa, amely Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában őshonos, de más trópusi területeken is megtalálható. Neve arab eredetű. A levelekben található lawsone molekuláknak köszönhető a különleges festőhatás, amely közkedveltté tette az ősi kultúrákban. A legintenzívebb színe a 35-45 C fokos hőmérsékletű területeken termők fák leveleinek van. A friss hennaleveleket összetörik, szárítják, porítják, majd citromlével, erős teával vagy más savas folyadékkal pasztát kevernek belőle. Használat előtt 6-24 órát pihentetik, hogy a molekulák aktivizálódjanak. A festék hatását eukaliptusz, levendula- vagy teafaolajjal javítják. Festés után a henna narancssárga színű lesz, majd napokkal később sötétedik barnává. Ezután halványodni kezd, és a bőr hámlásával eltűnik.
A mediterráneumban a bronzkor óta szokás a menyasszonyok testét és főként kezeiket hennával díszíteni. A henna a fiatalsággal és a termékenységgel kapcsolatos ünnepségek szereplője. A “henna éjszakáját” világszerte ünneplik, amelyen a menyasszonyok kezét színezik. Ez mind a muzulmán, hindu, zsidó és keresztény hívek körében szokás. Különösen nagy hagyománya van ennek Indiában, ahol a menyasszonyok testét gazdagon díszítik az esküvő előtt.
A henna allergiás reakciókat válthat ki különösen a G6PD-enzim hiány okozta vérszegénységben szenvedők körében, ez férfiaknál sokkal nagyobb arányban fordul elő. A fekete hennát nem ebből a növényből készítik, csak a nevük azonos. Ez sokkal erőteljesebb allergiás tüneteket okozhat. Használat előtt érdemes allergiapróbát tartani egy kis bőrfelületen.
A régi időkben a bőröket és a kelméket növényekkel festették, de festőnövényeket használtak a haj színezésére is. Az egyik legismertebb természetes hajfesték a henna, de a különféle teák is nagyon jó színezők.
A barna hajat az első ősz hajszálak megjelenésekor érdemes jó erős, nem forró, fekete teával bemosni, a színerősség a hatóidőtől és az alaphajszíntől is függ. Vöröses árnyalatot lehet elérni hibiszkuszteával és körömvirággal, szőkíteni kamillateával vagy friss citromos lével tudunk. 🙂 Ezek természetes anyagok nem festenek annyira erősen, mint a vegyszeres festékek, ugyanakkor nem is roncsolják a hajat.
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek:
1. A napkeleti bölcsek, avagy a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál. Spanyolországban ilyenkor kapnak ajándékot a gyerekek.
2. Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban.
3. Jézus első csodatételét a kánai menyegzőn.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Vízbe dobott kereszt: A görögkeleti hívők szerint a feszület egészséget és boldogságot hoz annak, aki elsőként találja meg és hozza fel a mélyből, az ortodox keresztények vízkeresztkor ünneplik Jézus születését.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja, kezdődhet a farsang!
Enyhe karácsonyra már többször volt példa, de szokatlan nekünk ez a gyönyörű tavasz januárban, amelyet többnyire vegyes érzésekkel szemlélünk. Örömmel nézzük a zöldülő füvet és a nyíló virágokat, könnyű megszokni, hogy nem kell fázni, mégis aggodalommal tölt el bennünket a rügyek idő előtti kipattanása.
Magnólia rügyek
Szerencsére a fontosabb gyümölcsfák nem dőltek be ennek a mediterrán ciklonnak, egyelőre nincs veszélyben az idei termés.
Aranyfa vagy aranycserje
Ilyenkor a kórokozókkal szemben is jobban kell védekeznünk, a legjobb, ha az immunrendszert stimuláljuk. Mozogjunk sokat a friss levegőn, a sétáljunk, a kerékpározzunk, vagy végezzünk kerti munkát, a gyümölcsfák kérgének ápolása ilyenkor is időszerű.
Japánbirs
Fogyasszunk naponta sok citrusfélét, a citromos víz vagy a grapefruit nem csak jó C-vitaminforrás, az emésztést is kedvezően befolyásolják. Ugyanez a helyzet a nyers gyömbérrel, fokhagymával, céklával, almával és a paprikával. Savanyúság is naponta kerüljön az asztalra, a legjobbak a káposzta, csalamádé és a cékla. A húsevőknek hasznos táplálék a húsleves és a halászlé. Fontos még a D-vitamin bevitelre is ügyelni, a bágyadt napsütés nem segíti ennek a vitaminnak az előállítását szervezetünkben.
Hóvirág
Az időjárást egyelőre nem tudjuk befolyásolni. Elgondolkozhatunk azon, hogy környezetkímélőbben éljünk, ne kérjünk mindig új zacskót a vásárlásnál, ne használjunk erős vegyszereket és autót, ha nem muszáj. A nagyipari országokat azonban nem tudjuk rávenni a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Addig is próbáljuk meg élvezni a szokatlanul korai tavaszt, szánkó helyett üljünk biciklire, sétáljunk nagyokat, és gyönyörködjünk a virágokban. Irány az erdő!
Nagyerdő
A zab termesztése már az egyiptomi fáraók idején is ismert volt, de egészségügyi hatásai miatt ma is érdemes fogyasztani. Egy régi mondás szerint: Angliában a lovaknak adják a zabot, Skóciában pedig az embereknek, ugyanis az éghajlati viszonyok miatt csak ezt a gabonát tudták termelni. A zabpehely elsősorban a sportolók, magas fehérje– (26%) és rosttartalma (66%) miatt különösen a testépítők étrendjében szerepel, de diétában is ajánlott. Az oldható rostok lassítják az emésztést, stabilizálják a vércukorszintet. Magas omega-3 zsírsav, kálium és magnézium tartalma a szív egészségét szolgálják, diétás étrend mellett csökkentik a vér koleszterinszintjét, szabályozzák a vérnyomást, javítják az idegrendszer működését. Kiemelkedő foszfortartalma, amely a csontok és a fogak egészségét segíti, de a tápanyagcsere folyamatokban is nélkülözhetetlen, ezen túl gyulladáscsökkentő hatású. Tartalmaz még kalciumot, vasat és cinket. A B6-vitamin a fehérjeanyagcserét támogatja, amely az izmok felépítését szolgálja. A folsav a vérképzésért és az aminosavak leontásáért felelős, a gyomor-bél rendszer működését is javítja. Különösen stresszes és egészségtelen élet mellett ajánlott roborálószer.
Fogyasztása elsősorban főzve ajánlott az oldható rostok miatt. Lehet vízben, tejben, gyümölcslevesekben fahéjjal, szárított gyümölcsökkel. Tehetjük joghurtba, turmixokba, gyümölcslevekbe vagy a reggeli teánkba magvakkal, gyümölcsökkel. Használhatjuk gombás- és húsos levesekben tészta helyett, de panírozásra is.
A zabpelyhes sütemények és kekszek lehetnek sósak és édesek: almás-diós, sütőtökös, kókuszos, szárított paradicsomos, olívás és sajtos. https://fuveszblog.cafeblog.hu/cimke/zabpelyhes-keksz/
Legutóbbi hozzászólások