A tökmagolajat kedvező élettani hatásai miatt az Őrség aranyának nevezik, amelyet az olajtök zöldesszürke magjából készítenek.
Az olajtök Amerika déli vidékeiről származik, az első magvakat Mexikóból hozták a 16. században. Kezdetben szarvasmarha takarmányként termesztették a kukoricaföldeken. Különlegessége a héj nélküli mag. Ez a mutáció 1880-ban jelent meg Stájerországban, a Graz székhelyű osztrák tartományban. A homokos talaj, a Földközi-tenger által befolyásolt páradús levegő és meleg kifejezetten jó hatással vannak az olajtök termésére. Nagy fény- és hőigényű fajta. Vízkészletét kiterjedt gyökérzete biztosítja, ezért jól tűri a szárazságot.
Hazánkban főleg a nyugati területeken, különösen az Őrségben, de a Nagykunságon is nagy mennyiségben termelik. A kimagozott terméshúsból igen finom lekvár és főzelék készíthető. 95%-ban vizet tartalmaz, magas kálium, kalcium és magnézium tartalma, kitűnő vízhajtó hatású. Az olajtököt a vadak is nagyon szeretik, a helyik szerint “eszik, mint a cukrot”.
Héj nélküli magvaiból hideg sajtolással készül a tökmagolaj. A tökmagokat megszárítják, ledarálják, sóval és vízzel összegyúrják, pörkölik, majd préselik – ez az olajütés. Ez az eljárás megőrzi a telítetlen zsírsavakat és az ásványi anyagokat. Az olajban sok szelén található, amely enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodását kísérő tüneteket. Az A-, az E-vitamin és a szelén a gyulladásos folyamatok megakadályozásában is fontos szerepet játszanak, ezért a tökmag kiváló antioxidáns hatású. A gyomor fertőtlenítésére is alkalmas. Mivel serkenti az agyműködést, jó hatással van az idegrendszerre és a prosztatára, ezért egyre több készítményben találkozhatunk vele. A tökmagolajat ízesítésre is használhatjuk, a salátában a zöldségeket kifejezetten zamatossá teszi, de a leveseket és a húsokat is megbolondíthatjuk vele. Az Őrségben főtt krumplira és babra is teszik, kenyérrel mártogatják, de van, aki az uborkasalátát is ezzel készíti. Napi fogyasztásra ajánlott.
Legutóbbi hozzászólások