Felszedtünk  egy kis csicsókát, még zsengék a gumók, nincs markáns ízük. Nyersen finom és egészséges csemege. Kalóriatartalma alacsony, ugyanis a többi gumóval ellentétben a szénhidrátot nem keményítőként, hanem inulinként tárolja. Magas növényi rosttartama miatt diabetikus készítmények alapanyaga. Salátának, főzeléknek, levesnek, illetve sütve is fogyasztható. A burgonyaételekhez hasonlóan készíthetjük el.

A csicsóka a napraforgóval rokon fajta, az északi indiánok egyik kedvenc növénye volt. Az első gumók 17. század elején kerültek Európába. Főként a franciák kedvelt eledele lett, leginkább leveszöldségként használják. Magas a kálium és vastartalma, így a vegetáriánusoknak is kitűnő választás. A német Baden-Württemberg tartományban pálinkát készítenek belőle. A kertészkedők számára könnyen kezelhető növény, nagyon jól tűri a hőséget.

Ahogy van vérnarancs és véralma, a banán vörös változata is létezik. A piros banán kisebb és húsosabb, mint a sárga héjú, amikor érett, gyümölcshúsa enyhén rózsaszínes. Héja a narancsszínűtől a burgundi vörösig többféle árnyalatban fordul elő. Gazdag káliumban, karotinban és C-vitaminban, íze kissé málnás. Konyhai felhasználása hasonló a sárga banánéhoz, nyersen, gyümölcssalátában vagy sütve fogyasztható.

A banán őse Ázsiából származik, ezért itt a fajtagazdagság nagyobb. A vérbanán Ázsia szubtrópusi vidékein terem, de megtalálható Közép-Amerikában is. Hívják kubai banánnak is, de különösen népszerű Costa Ricán és Mexikóban.