 |
| Uyuni, La Paz |
“Én úgy szeretem édesapámat, ahogy az emberek a sót.”- így fejezte ki szeretetét a népmesében a királylány az apja iránt. Szeretjük-e a sót? Sokszor észre sem vesszük, csak fogyasztjuk. A sóra nem csak nekünk, hanem az állatoknak is szükségük van. A sókereskedelem éppen ezért hatalmas üzlet volt évszázadokon keresztül. A Himalájában napjainkban is több hónapos vándorlással viszik a sót a kereskedők a sószegény vidékekre.
Az emberi szervezetnek szüksége van sóra, a só koncentrációja biztosítja a vér és szövetek közötti anyagcserét. Az ásványi sókat nem képes előállítani a szervezet, ezért külső forrásból kell pótolni. A konyhasó a finomítások során már csak nátrium-kloridot tartalmaz, amíg a természetes kristálysó (tengeri só, Himalája só) számtalan ásványi elemet is. A napi ajánlott sóbevitel a WHO szerint 5 g, de sokan a 15-20 g-t is elfogyasztanak egy nap szinte észrevétlenül. A készételek, még az édesek is, tele vannak sóval. A túlzott sóbevitel magas vérnyomást okoz, mert a só megköti a vizet. A szívkoszorúér betegségek 49%, az agyvérzések 62%-ának hátterében a magas vérnyomás áll. Hazánkban a halálozások 50%-áért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Talán meglepő, de magas vérnyomásban két és fél millió ember szenved*.
Hazánkban még nem gyakorlat, de Finnországban a termékeken kötelező feltüntetni a sótartalmat is tápanyag-összetétel mellett. Az Országos Élelmezési és Táplálkozási Intézet (2009-2012) között megvizsgálta a különböző élelmiszereket és közzétette azt a táblázatot, amelyben egy termék 100 grammra vetített sótartalmát megtalálhatjuk**. (!*a bejegyzés megjelenése és az adatok közlése után eltűnt a táblázat, “404 Nem elérhető”)
 |
| Ételízesítők és levesporok sótartalma |
A legmagasabb értékek az ételízesítők, leveskockák és -porok közt találhatóak, ezeket külön táblázatban vizsgáljuk. Ezekből általában nem fogyasztunk 100 gramm mennyiséget, kivéve a levesporokat, ezeket érdemes kerülni.
Miközben büszkék vagyunk a ropira (Profi sós pálcika: 4,45 g) és viszonylag könnyen leszóljuk a chipseket (Coop grillízű chips: 2,48 g), ki gondolná, hogy az utóbbi sótartalma az alacsonyabb? Ez nem jelenti önmagában, hogy a chips akkor egészséges, a zsírtartama jóval magasabb. A sajtoknak és a sajtos termékeknek is magas a sótartalmuk. A dán kék sajt (3,23 g), a füstölt sajt (2,66 g), a Gauda sajt (1,97 g), a trappista viszont (1,65 g) sót tartalmaz. Míg az átlagos fehér kenyér 1,7 g, addig a Party sajtos tallér 3,9 g, a sajtos-tökmagos buci 2,59 g sót tartalmaz. A hústermékek közül kiugróan sós a Pick Kaisers szalámi (4,9 g) és a Spar füstölt főtt tarja (3,9 g). Ugyan a konzerv gomba (1,4 g) és a zöldborsó (0,9 g) kevésbé sós a fentiekhez képset, mégis érdemes – nyers zöldségek hiányában – a mirelitet választani.
 |
| Hétköznapi termékek sótartalma |
A sót helyettesíthetjük fűszernövényekkel: porrá zúzott kapormag, zellermag, tárkony, szezámmag és szárított lila hagyma, a tengeri alga. Mi is készíthetünk úgynevezett fűszersót, petrezselyem, zeller, csalán, lestyán, bazsalikom, snidling, majoránna és tengeri só 10:1 arányú darált keverékéből.
Ez a bejegyzés nem azért készült, hogy ezeket a termékeket ne fogyasszuk, a fő cél a tájékoztatás és tudatosság kialakítása a termékek közti választásban.
Oldal ajánlása emailben
X
Legutóbbi hozzászólások