Füvészblog

Húsvéti kalácsok Európában

La mona de Pasqua
Spanyolország több vidékén, Valenciában, Katalóniában, Aragóniában, Kasztília-La Manchában, készítik ezt a tojásos kenyeret, amelynek neve Mona de Pasqua. 

Kozunak, Cozonac
Bulgáriában kozunak, Romániában cozonac a húsvéti kalács, amelyet Albániában és Macedóniában is fogyasztanak. A gyümölcskenyérhez hasonlóan mazsolával, dióval, narancshéjjal ízesítik, a tetejére mákot szórnak. 
Colomba Paquale

Olaszországban húsvétkor galamb alakú süteményt esznek, amiben nincs mazsola, hanem kandírozott narancshéj.

Tsoureki
A görög tsoureki is egy török eredetű, diós vagy mandulás fonott kalács, lehet kerek vagy hosszúkás, amit piros tojással szolgálnak fel. A piros tojás Jézus vérének szimbóluma. 

Folar 

Az egyik legszemrevalóbb a portugál húsvéti kalács egy változata, az Algarve régióban készült fahéjas-csokis folar. 


Osterlamm

Németországban vaníliás, bárányalakú piskóta sütit esznek, a fehérségét a porcukor adja.

A csíramálé aranyat ér

Igazi reformétel nagyanyáink eledele, a csíramálé. Egy különleges és egészséges, de elfeledett édesség. Jókai az Aranyemberben dicséri a “fenséges és mézédes csíramálé”-t. A böjti időszak kedvelt eledele volt a tápanyagban dús, olcsó étel. A háború utáni időkben a fő tápanyag és édességforrás volt. Igen elterjedt eledel, erre utal a sokféle elnevezés: a Kisalföldön, Csallóközben: kőtés, kötis, a Garam és az Ipoly mentén: biracs, az Alföldön: csíramálé, a Duna-kanyarban: méra, a Kelet-Dunántúlon: csiripiszli, a Rábaközben: szalados. 
 
A búza- vagy rozsmagvakat nedves kendők között kicsíráztatjuk. Fontos,
hogy csak csírázásra alkalmas magvakat használjunk. Vas megyében, a Duna-kanyarban és Kisújszállás környékén a csírát megszárítják és lisztté őröltetik, majd a lisztből készül vízzel keverve a málé. Máshol a csírázott magvakat mozsárban megtörik, darálóval ledarálják, de újabban botmixerrel  aprítják. A csíratöretet áztatják és a csíralé lesz az alapja a málénak. A csíralébe lisztet kevernek egy csipet sóval, majd vékony tésztát sütnek belőle. A sok B-vitamin mellett rengeteg keményítőt tartalmaz, amely a sütés során édessé válik, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. 150 fokon sütik, amíg aranybarna lesz. Telítetlen zsírsavai csökkentik az érelmeszesedés kockázatát. A rák megelőzésére szolgáló AVEMAR-t is csírákból vonják ki. Gazdag ásványi anyag és magas vitamintartalma miatt jól illeszkedik a reformkonyhába, kifejezetten immunerősítő hatású. Minden korosztálynak ajánlott.
 

Egészég és művészet a közösségi kertben

Az El Proyecto Jardín (A Projekt Kert) az egyik legizgalmasabb közösségi kert a világon, ahol az egészség és művészet töltik be a központi szerepet. A kertet 1999-ben alapították a Los Angeles-i White Memorial Kórház mögötti területen, az egészség négy fő pillérére: egészséges táplálkozás, mozgás, gyógynövények és a közösség. 

Nálunk viszonylag új jelenség, 2010-ben nyílt az első közösségi kert Békásmegyeren, a világ más részein, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon azonban régóta népszerűek a közösségi kertek. A  városi életforma választásával sokan kénytelenek lemondani a kertészkedésről, éppen ezért lelkes kis közösségek hobbiként újraélesztik és művelik a növénytermesztés ősi hagyományát. Általában a város vagy a közösségek tulajdonában lévő kertek pár négyzetméteres parcelláit művelhetik a városlakók. Amerikában különösen a bevándorlók közt népszerű ez az életforma, ezért a közösségi kertekben a növények fajtabősége (a biodiverzitás) egyedülálló.

Az Egyesült Államokban a közösségi kertészkedés nagy múltra tekint vissza. Az első közösségi kertet Észak-Karolinában a moráviai bevándorlók hozták létre, amely a mai napig működik és látogatható. Korábban, a mai kanadai indiánok ősei is közösségi céllal művelték földjeiket. Az Államokban a hatvanas években a hippimozgalmakkal éledt újra a közösségi kertészkedés. A cél a közösségi eszme és a társadalmon kívüliség volt. Azóta a kertészkedés az egész országban folyamatosan népszerű, korábban még állami támogatásban is részesültek. Különösen népszerűek a kertek az észak-keleti országrészben, New Yorkban, Philadelphiában és Bostonban, de nyugaton és a közép-amerikai nagyvárosokban is virágzik ez a jelenség. New Yorkban több ezer közösségi kert található, ugyanis az egy főre eső zöld terület viszonylag kicsi, így az embereknek sokkal nagyobb az igényük a kertészkedésre.

Az El Proyecto Jardin különleges, közösségi és kommunális egyszerre, a feladatokat felosztották maguk közt a kertművelők. Az egyikük a salátáról, a másikuk a gyógynövényekről gondoskodik. Az előkert ehető növényekkel van beültetve, hátul pedig napelemes edzőterület található a capoeira, aerobik és táncórához.

A kertet elsősorban a mexikói bevándorlók művelik, ez meghatározza a növényvilágot. Gyógynövények közül főként aloe vera és kerti ruta nő itt, különösen sok a paprika és a kukorica, de ehető kaktuszok, mint a bíborkaktusz, is megtalálhatóak. A feliratok pedig kétnyelvűek, angolul és spanyolul is szerepelnek. 

A kommunális jelleget a művészeti alkotások gazdagsága erősíti. Néhányuk ismert művész, Rose Portillo, vagy Michael Amescua. Az egyik legjobb iskolai program keretében Jose Manuel Hernandez alkotásait követve dekorálják a falakat a diákok. Sokan csak azért térnek be, hogy megnézzék vagy megmutassák, gyerekként mit alkottak a kertben.

Az ágyások tört betonnal vannak szegélyezve, amelyek két, kilencvenes években lebontott épületből származnak. A kertben az újrahasznosítás és a permakultúra szellemisége is megjelenik. A csiga szekcióban négy spirál alakú virágtartó található, amelyek kifelé kúposak, mint a csigaházak, a hatékony vízelvezetés érdekében.
Ez a hely, ahol az ember szívesen időzik, mert egészséges és emberi. Reméljük, hamarosan nálunk is megjelenik a művészet is a közösségi kertekben.
 
Pletykapad
Gyereksportpálya
Bringaszerelő workshop
Madaras kapu

Az élet sója

Uyuni, La Paz
“Én úgy szeretem édesapámat, ahogy az emberek a sót.”- így fejezte ki szeretetét a népmesében a királylány az apja iránt. Szeretjük-e a sót? Sokszor észre sem vesszük, csak fogyasztjuk. A sóra nem csak nekünk, hanem az állatoknak is szükségük van. A sókereskedelem éppen ezért hatalmas üzlet volt évszázadokon keresztül. A Himalájában napjainkban is több hónapos vándorlással viszik a sót a kereskedők a sószegény vidékekre.

Az emberi szervezetnek szüksége van sóra, a só koncentrációja biztosítja a vér és szövetek közötti anyagcserét. Az ásványi sókat nem képes előállítani a szervezet, ezért külső forrásból kell pótolni. A konyhasó a finomítások során már csak nátrium-kloridot tartalmaz, amíg a természetes kristálysó (tengeri só, Himalája só) számtalan ásványi elemet is. A napi ajánlott sóbevitel a WHO szerint 5 g, de sokan a 15-20 g-t is elfogyasztanak egy nap szinte észrevétlenül. A készételek, még az édesek is, tele vannak sóval. A túlzott sóbevitel magas vérnyomást okoz, mert a só megköti a vizet. A szívkoszorúér betegségek 49%, az agyvérzések 62%-ának hátterében a magas vérnyomás áll. Hazánkban a halálozások 50%-áért a szív- és érrendszeri  betegségek felelősek. Talán meglepő, de magas vérnyomásban két és fél millió ember szenved*.

Hazánkban még nem gyakorlat, de Finnországban a termékeken kötelező feltüntetni a sótartalmat is tápanyag-összetétel mellett. Az Országos Élelmezési és Táplálkozási Intézet (2009-2012) között megvizsgálta a különböző élelmiszereket és közzétette azt a táblázatot, amelyben egy termék 100 grammra vetített sótartalmát megtalálhatjuk**. (!*a bejegyzés megjelenése és az adatok közlése után eltűnt a táblázat, “404 Nem elérhető”)

Ételízesítők és levesporok sótartalma
A legmagasabb értékek az ételízesítők, leveskockák és -porok közt találhatóak, ezeket külön táblázatban vizsgáljuk. Ezekből általában nem fogyasztunk 100 gramm mennyiséget, kivéve a levesporokat, ezeket érdemes kerülni. 

Miközben büszkék vagyunk a ropira (Profi sós pálcika: 4,45 g) és viszonylag könnyen leszóljuk a chipseket (Coop grillízű chips: 2,48 g), ki gondolná, hogy az utóbbi sótartalma az alacsonyabb? Ez nem jelenti önmagában, hogy a chips akkor egészséges, a zsírtartama jóval magasabb. A sajtoknak és a sajtos termékeknek is magas a sótartalmuk. A dán kék sajt (3,23 g), a füstölt sajt (2,66 g), a Gauda sajt (1,97 g),  a trappista viszont (1,65 g) sót tartalmaz. Míg az átlagos fehér kenyér 1,7 g, addig a Party sajtos tallér 3,9 g, a  sajtos-tökmagos buci 2,59 g sót tartalmaz.  A hústermékek közül kiugróan sós a Pick Kaisers szalámi (4,9 g) és a Spar füstölt főtt tarja (3,9 g). Ugyan a konzerv gomba (1,4 g) és a zöldborsó (0,9 g) kevésbé sós a fentiekhez képset, mégis érdemes – nyers zöldségek hiányában – a mirelitet választani. 


Hétköznapi termékek sótartalma



A sót helyettesíthetjük fűszernövényekkel: porrá zúzott kapormag, zellermag, tárkony, szezámmag és szárított lila hagyma, a tengeri alga. Mi is készíthetünk úgynevezett fűszersót, petrezselyem, zeller, csalán, lestyán, bazsalikom, snidling, majoránna és tengeri só 10:1 arányú darált keverékéből.

Ez a bejegyzés nem azért készült, hogy ezeket a termékeket ne fogyasszuk, a fő cél a tájékoztatás és tudatosság kialakítása a termékek közti választásban.



Hasmenés kezelése házilag

Hasmenés, hányás esetén a szervezet rengeteg vizet és tápanyagot veszít, a szervezet legyengül. Ilyenkor legfontosabb a folyadék pótlása és szervezet elektrolit-háztartásának helyreállítása. A kamilla tea gyulladáscsökkentő hatású és segít megelőzni a kiszáradást. Szükség van kevés sóra, a kálium és magnézium pótlására is. Ezért érdemes csapvizet vagy szénsavmentes ásványvizet inni. A sót és a káliumot főtt krumplival és főtt répával pótolhatjuk, amelyek bevonják és megnyugtatják a bél nyálkahártyáját, a savas szervezet lúgosítják. Az ezekből készült zsírszegény zöldségleves is nagyon hatásos. A főtt gesztenye is magas káliumtartalma miatt  ajánlott, ugyanis ez az elem a sejtanyagcseréhez, az ideg- és izomműködéshez elengedhetetlen.
Másodsorban a bélnyálkahártyát a főtt rizzsel is kezelhetjük, a rizs szintén lúgosít, káliumot és nátriumot tartalmaz. A banán és a reszelt alma magas pektintartalma ajánlott. A pektin elősegíti a bélnyálkahártya védelmét, a rostok magukba szívják a mérgező anyagokat, segítik a szervezet megtisztulását. A kissé égett pirítós és a keserű csoki segít megállítani a hasmenést.
Gyógynövények közül az útifűmag héj a gyomorban zselé állagú lesz, amely magába szívja a méreganyagokat, védi a bélnyálkahártyát. A bükki füvesember hasfogóként vadsóskamag teát ajánl, a diólevél túl erőteljesen, enyhébben a csalán, körömvirág és cickafark teák is enyhítik a gyulladást. A málna és szederlevél tea bélhurut ellen ajánlott.
Miért NEM jó a kóla és ropi ilyenkor? A ropi sótartalma indokolatlanul magas, a nagyobb sószemek eltávolításával is elegendő sót tudunk bevinni a szervezetbe. A túl sok só fokozza az amúgy is kiszáradt szervezet vízhiányát. A kóla pedig semmilyen természetes anyagot nem tartalmaz, magas cukor- és koffeintartalma fokozza a kiszáradást, a szénsav pedig irritálja a gyulladt bélnyálkahártyát, fokozza a savasodást.  A koffein egyébként közismerten vízhajtó hatású.

Méhviasz alapú krémek

Kiss Katalin
Kiss Katalin korábban egy középiskolai kollégium vezetője volt, nyugdíjas éveiben a népi gyógyászat iránt kezdett érdeklődni. Édesapja méhész volt, most bátyja folytatja ezt a családi hagyományt. Katalin krémeit méhviasz alapból gyógynövényekkel keverve készíti: orbáncfűvel, levendulával, körömvirággal és rózsaszirommal. A kézműves termékek csak természetes alapanyagokat tartalmaznak, Katalin saját receptjei alapján készülnek. A krémek rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel, amelyek elsősorban a KreDenc debreceni alkotói piac vásárain kaphatóak. Elérhetőség: kisskati44@freemail.hu

Gyűrűs cékla

Chioggia cékla
A gyűrűs cékla gömbölyű, kívül  vörös, belül piros-fehér csíkos, nálunk kevéssé ismert fajta. Pedig fel lehet vele dobni a menüt. Régi fajta, olasz neve Tonda di Chioggia (kerek kiódzzai), az olasz városról kapta a nevét, ezért Chioggia cékla néven is emlegetik, de bikaszemnek is hívják. A fajt 1840 körül írták le először.  

Reszelt cékla
A cékla a Földközi-tenger vidékéről származik, feltehetően Észak-Afrikából, i.e. 3000 éve már ismerték. Hazánkban a 19.-20. században terjedtek el a különböző fajai – ezt a gyűrűst kivéve. Beltartalmi értékei a vörösnek magasabbak, de a változatosság gyönyörködtet. Kevéssé fény és hőigényes, az alpesi területeken is megterem, de az öntözést igényli. A laza szerkezetű talajt szereti. Április végétől augusztus végéig havonta érdemes vetni. Olaszországban tavasszal és kora ősszel vetik,  mert nyáron a termése száraz. Levelét külön árulják. Az intenzív monokultúrás termelés mellett a talajok regenerálására is ajánlott.

A cékla gyógyhatását annak köszönheti, hogy tele van antioxidánssal, ezért a cékla a rákos megbetegedések elleni védekezés egyik fő növénye. Vitamin- és vastartalma magas, különösen a vörösé, vérképző és májtisztító hatású. Főként nyersen érdemes fogyasztani, íze édeskés. Készíthetünk belőle salátát, savanyúságot, levest, de sütve és párolva köretnek is mutatós. Levelei salátában is finomak. Termesszétek minél többen!

Bordáskel

 Brassica rapa chinensis
A hazai piacokon is egyre népszerűbb a bordáskel, a világban pak choy (vagy pak choi) néven ismerik. Középkelet-Ázsiában őshonos, főként Kínában és Japánban terjedt el, hazánkba a nyugat-európai biovetőmagok között került. 

Ázsiában leves- és főzeléknövény, tartósításhoz rizsborban  marinálják, Amerikában és Európában főként a zsenge növényeket salátának fogyasztják, de a spenóthoz hasonlóan párolva köretnek is tálalják. Fűszeres íze miatt németül mustárkáposztának (Senfkohl) is nevezik, a szárat nyersen szeletelik, de a leveleket az íz enyhítésére enyhén blansírozzák. Köretnek bárány és csirke mellé ajánlják, de főként wokban, zöldségekkel keverve finom: édes káposztával, répával, ananásszal és paprikával. A sajtos ételekbe is érdekes ízt visz. 
 
A kínai kellel rokon, de leginkább a mangoldhoz hasonlít.  Hollandiában 2004 óta termesztik főként üvegházi növényként. Itthon könnyen termeszthető, meleg- és fényigényes, de sok öntözést és tápanyagot igényel, inkább a laza talajokat kedveli. 50 nap után szüretelhetjük a friss szárat és leveleket. Sok kalciumot, káliumot, karotint, C- és B-vitamint tartalmaz. Flavonoid és mustárolaj tartalma miatt antibiotikus, tisztító hatást tulajdonítanak neki. 

Mustár és szőlő

mustarföldKi gondolná, hogy ez a sárgán hullámzó mező mustárültetvény egy kaliforniai szőlőben (Carneros Borvidék, Kalifornia)? A mustár története épp ilyen szorosan fonódik össze a szőlőével. Nem véletlen, hogy a bortermelésről híres Franciaország a mustárkészítésben is élen jár. A mustár a mustárfű őrölt magjából készül vízzel, fehér borral vagy borecettel, sóval és különféle fűszerekkel. 
 
A fehér mustár 40-80 cm-re növő, egynyári növény, közepesen meleg- és kifejezetten fényigényes. Szárazságtűrő és a talaj iránt nem igényes, ez alkalmassá teszi a homokos vagy agyagos földben való termesztést. A különféle retek és mustárfélék a fonálférgek elűzésére kiválóan alkalmas, ezért ültetik előszeretettel a szőlő közé. 

A keresztesvirágúak családja Sinapis nemzetségének mintegy negyven faja közül a fehér vagy angol mustár a legjelentősebb. A mustár a káposztával, a brokkolival, a karalábéval és a kelbimbóval rokon. A Földközi-tenger medencéjéről származik, az egyiptomi sírokban is találtak mustármagokat, de az ókori görögök és rómaiak is jól ismerték. A rómaiak frissen őrölték a magokat az ételekre, ugyanakkor a musttal és borral is keverték, erjesztették. afrodiziákumnak tartották. Plinius szerint a mustár a hűvös, lusta nőből eszményi feleséget csinál. A sumérok verzsüben (verjus: vagyis zöld lé, az éretlen szőlő leve, ecet helyett használják) érlelték. Európa-szerte jóval a bors ismerete előtt mustármagot rágtak a húsokhoz. 
 
A mustár szó az ófrancia mostarde szóból származik, amely a latin mustra vezethető vissza. A francia szerzetesek az őrölt mustármagokat musttal vagy újborral keverték. A mustárt mustum ardensnek nevezték, ami égő levet jelent. Ma fehér borral és verzsüvel keverik a darált magvakat. A leghíresebb, a dijoni mustárt, Jean Naigeonnak köszönhetjük, aki az verzsüt borecetre cserélte 1752-ben. A fekete mustármagból készült mustár így sokkal lágyabb ízt kapott.
 
mustármagA legismertebb a fehér (Sinapsis alba) és a fekete mustár (Brassica nigra). A fehér Európa mediterrán területein népszerű, a feketét a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és Dél-Amerikában termesztik, kézi szedést igényel. A világ mustártermesztésének 57%-át Kanada és Nepál adja. A Himalájában termő mustár magjai barnák, Amerikában közkedvelt. A mustárkészítés ugyanolyan változatos, mint bármelyik ételé. A sokféle mustárt, az édestől az egészen erősig, más-más ételekhez ajánlják. A bajor édes mustár barna cukorral és mézzel készül, és  fehér kolbászhoz eszik, amely a magyar ízlétől egészen távol álló kombináció. A provence-i és katalán mustár paradicsommal készül, a katalán szardellával és olívabogyókkal, a provence-i zöld fűszerekkel, kakukkfűvel és rozmaringgal, fokhagymával – bárányhoz és sült húsokhoz ajánlott. A mustár a krém mellett még két formában kapható: mustármag, amely savanyúságokhoz, pácokhoz való, illetve mustárpor, amelyet frissen készítenek el, de húsok bedörzsölésére és pácokhoz is használnak – ebben 200 éve a Colman’s a leghíresebb angol márka.
A mustármag A-, C-, E- és K-vitaminokban, folsavban, káliumban, kalciumban, vasban és magnéziumban, gazdag. Csökkenti a vérnyomást, antibakteriális és immunerősítő hatású. Jótékonyan hat az emésztésre, a felfúvódást enyhíti, nem véletlen, hogy nehéz húsokhoz ajánlják vagy zsíros kolbászokhoz. Méregtelenítéshez éhgyomorra egy kanál mustármag egy pohár vízzel kúraszerűen alkalmazva javítja a salakanyagok eltávozását.  A kész mustárban azonban sok só lehet – recepttől függően – ezért nem minden formában ajánlható vérnyomáscsökkentőként.

Szőlő és mustár. Ki gondolná, hogy egymás nélkül elképzelhetetlenek? 
 

Biogazdabolt Pestszentlőrincen

Magbörze
Végre megnyílt az első hazai biokertészeti szakbolt a pestszent-lőrinci vásárcsarnok mellett. Székely Gyöngyvér 15 éve foglalkozik bio-gazdasággal, de most jött el az ideje annak, hogy gazdaboltot nyisson a biokertészkedést fontosnak tartók számára. Az igazi biogazdáknak igazolt eredetű, vegyszermentes vetőmagokból kell termelniük, ezeknek a vetőmagoknak a többségét külföldről, német, osztrák, holland, angol gazdaságokból lehet beszerezni. Áruk azonban viszonylag magas. 

A Bio-gazdabolt egy alternatívát kínál a kiskert tulajdonosoknak: hazai, csávázatlan, szabad elvirágzású vetőmagok kaphatóak kedvező áron.

Csávázatlan magyar és biodinamikus vetőmagok

Árulnak jó nevű, külföldi gazdaságokból származó biodinamikus vetőmagokat is, amelyek kikelési aránya igazoltan 95%-os. Emellett találhatunk a boltban biológiai növényvédő anyagokat és eszközöket, kerti szerszámokat, palántanevelő edényeket, szerves trágyákat és biopalántákat. 

Kerti szerszámok és palántanevelő edények
További információ: http://bio-gazdabolt.hu/https://www.facebook.com/pages/Bio-Gazdabolt/446327102105353
Cím: Pestszentlőrinc, Balassa u. 2-10.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!