A különféle tökfajtákat Amerika felfedezése után honosították meg Európában. Hazánkban a sütőtök termesztése a 19. században terjedt el. A falusi élet tréfás szokása volt, miszerint a tökből lámpást faragtak, közepébe gyertyát tettek, és hosszan nézegették a gyertyaláng keltette fura árnyakat – ahogy az én százéves nagyanyám mesélte. A hosszú őszi estéken kellemes családi program volt a sütőtök faragása. Nevető tökfejjel kacagták ki a telet, a borongós időt. A lámpással bevilágítottak egymás ablakán, ijesztgették egymást, mókáztak. A kiszolgált töklámpást végül a disznók kapták meg csemegének.

A töklámpás faragásának a szokása szerencsére napjainkban újraéled. A kreatív megoldásoktól a klasszikus díszítésekig sokféle lámpással találkozhatunk. A töklámpásnak nem feltétlenül kell rémisztőnek lennie, lehet vidám és aranyos figurákat is faragni. A Töklámpás Fesztiválon népszerűek voltak a cicák, a nevető fejek és a mesehősök, többek között Elmo, a Barbacsalád, maga az Álomtündér, a Vasorrú bába, valamint az irodalmi hősök, Quasimodo és Frankenstein. Megjelentek a lámpásokon a modern élet szimbólumai is mint például az Apple logója, az Angry Bird, Hello Kitty, de volt meglepett menyasszony és felbőszült oroszlán is. Néhány karizmatikus darab itt látható:

Józsika, a fesztivál kedvence

Boldog cica

Fekete macska