Az európai (vagy közönséges) mogyoró (Corylus avellana) a nyírfafélék családjába tartozik. Európában őshonos, Skócia területén 9000 éves mogyoróleletet azonosítottak. A 16. század óta termesztik. Ma a legtöbb mogyoró Olaszországban és Törökországban terem. Sokan olasz mogyorónak is nevezik, de keverik a törökmogyoróval is, amely azonban rokon faj, csak az fán terem és rojtos kupacsokban. A mogyorót hazánkban elsősorban az erdőkben gyűjtötték, de a falusi házak kertjeiben is volt egy-egy bokor. Nagyüzemi termelésre alig van példa, a legjelentősebb ültetvény Balatonbogláron található.

A fajok többsége bokor termetű, néhány közülük azonban fává cseperedik. Fény- és vízigényes, öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége. A teljes termésidőszaka 15 év, utána a terméshozam folyamatosan csökken.

Az európai mogyoró a népi gyógyászatban gyógynövényként ismert. Barkáját légcsőhurut ellen, levelét és kérgét vérzés, sebek és hasmenés ellen, a termést vérszegénység ellen használták. A levél összehúzó, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású, hasmenések megszüntetésére teakeverékek alkotórészeként; külsőleg szájüregi gyulladások, ekcémás bőrbántalmak, lábszárfekély, visszérbántalmak és aranyér kezelésére alkalmas.

A földimogyoró vagy amerikai mogyoró a hüvelyesek rendjébe tartozik, trópusi, szubtrópusi területeken termő növény. Hő- és fényigényes, Paraguayban őshonos. A homokos talajt kedveli, nem igényli a tápanyagdús földet, terméskor kifejezetten a szárazságot szereti. A termés a föld alatt érik, mint a burgonya. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szárításra, mert a penészes földimogyoró fogyasztása veszélyes. Európában csak a 17. században kezdték meg a termesztését, míg Magyarországon az 1930-as évektől Medgyesegyháza környékén indult el e termesztése. Ma a világtermelés 41%-a Kínából származik, az Egyesült Államokból csak 6,8 %, mégis amerikai mogyoróként ismerjük. A kínai import mogyoró árában verhetetlen, a legtöbb magmixben a mazsola és a földimogyoró található a legnagyobb mennyiségben.

Tápanyag összetételében szempontjából az európai mogyoró verhetetlen, orrhosszal vezet a földimogyoró előtt. Az európai mogyoró kalória-, szénhidrát, cukor és zsírtartalma alacsonyabb, mint az amerikai fajtáé. Vas és kalciumtartalma is magasabb, viszont magnézium, foszfor és káliumtartalma kevesebb.  Az európai vitamintartalma is  magasabb. Fontos, hogy tudjuk, a szervezetünknek mire van szüksége. Az omega-3 zsírsavak viszont hiányoznak az amerikai mogyoróból, amelyek fogyasztását a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség megelőzése ellen ajánlanak.

A mogyoró fogyasztása magas kalória- és zsírtartalma miatt nagy mennyiségben nem ajánlott, viszont pár szem naponta kifejezetten egészséges.