Ki ne ismerné az apró, sárga szilvát, amely úton-útfélen terem? Mórabóra a közkeletű neve (gyerekek közt: nórabóra, mert annak van értelme :), de hívják még  potyókának is. Állagára és emésztésjavító hatására utalnak az alábbi nevei: fosószilva, fosóka, lotyószilva. Ezek a nevek összemossák a cseresznyeszilvával, amelynek a termése piros.

Héja vékony, húsa tömött, illatos, bő levű, cukros, magvaváló,  zamatos. Korán és bőven terem. Melegebb vidékeken már július második felében érik. Hazánkban senki nem termeszti, mégis mindenütt terem. 🙂 Őshazája Kis-Ázsia, a Bosporus és a Fekete-tenger közti vidék. Franciaországban Lorraine régióban évente 15.000 tonna mirabellát termesztenek, amely a világ termelés 70%-át adja. A Mirabelle de Lorraine márkanév, amely jó minőségű cseresznyeszilvát takar, átlagosan 22 mm átmérővel.

Két fajtáját különböztetik meg termőhely szerint: Metzben kisebb, puhább és kevésbé édes terem, ebből inkább lekvárt főznek. Nancyban nagyobb, édesebb és keményebb, amelyet főleg nyersen fogyasztanak. Az édesebb fajtákból lekvárt főznek, süteményt sütnek, de bort, brandyt és pálinkát is készítenek belőle.