Böjt és tavaszi megtisztulás

A keresztény kultúrkörben a 40 napos böjt első napja hamvazószerda, amellyel Jézus böjtjére és kínszenvedéseire emlékeznek a katolikus hívek.

Húst utoljára húshagyókedden lehet fogyasztani, a farsang utolsó napján, amely egyben a télbúcsúztatás ünnepe is. A farsangot záró karnevál szóban a különböző magyarázatok szerint a “carne” hús elhagyása őrződött  meg. A hamvazószerda elnevezés eredete arra a szokásra nyúlik vissza, hogy a 12. századtól a papok az előző évi szentelt barka hamujával keresztet rajzoltak a hívek homlokára, és ezt mondták: “Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.” A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt egyes helyeken felfüggesztetik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ezt nevezik torkoscsütörtöknek. 

A húsvét előtti nagyböjtöt nevezték negyvenlőböjtnek is, mert csak naponta egyszer, napnyugta után ettek 40 napon át. Fontos megjegyezni, hogy a vasárnapokat nem számolták bele a böjtbe. Böjt idején tilos volt a bál, a hús, a zsír, a zsíros étel fogyasztása, a férfiak abbahagyták az ivást. 🙂 A jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejtermékeket fogyasztani. A kedvenc böjti ételek voltak a gabonafélékből készült cibere és kiszi, valamint a hüvelyesekből (borsó, bab, lencse) készült ételek. A cibereleves búza vagy rozskorpából készült, melyet cserépedényben forró vízzel felöntöttek, néhány napig erjesztették, majd behabarták liszttel, tejföllel, és főztek még bele kölest vagy hajdinát. A kiszi hasonló étel, savanyú, kocsonyás zabból készült lisztpép. 

A böjtöt már az egyiptomi orvosok is alkalmazták gyógyító jelleggel. Napjainkban a különböző kultúrák beáramlásával a böjtök egész tárházát ismertük meg. Ezek célja általában nem vallási, hanem egészségügyi meggyőződésre vezethető vissza.  Lényege a szervek méregtelenítése, a megújulás, amely általában együtt jár a fogyással is. A tisztítókúrákat érdemes a természet megújulásával szinkronban csinálni. Akiket nem kötnek a vallási előírások, azok 1-2 hetet várhatnak ennek megkezdésével, amikor megérkezik a tavasz. A hőmérséklet emelkedésével sokkal könnyebb bármilyen böjtöt elkezdeni, hiszen ilyenkor automatikusan kevesebb táplálékra vágyunk és több folyadékot iszunk.

Általában az a tapasztalat, hogy azok fognak böjtbe, akik amúgy is egészségesen élnek, de persze vannak megtisztulni vágyók is. Mindenkinek maga számára kell megtalálnia a legmegfelelőbb böjtöt a saját szokásainak és egészségi állapotának megfelelően.  Mindenkinek arról érdemes lemondani, amit általában fogyaszt, de a káros szokásokról is érdemes megszabadulni (dohányzás, kávé, alkohol): a húsevőknek a húsról, a vegáknak a zöldségekről – na jó, nem… ;-))), a szénhidrátfüggőknek a kalóriadús szénhidrátokról. A megrögzött húsevőknek a húsról való lemondás is heti kétszer is nagy eredmény lehet.  Akinek nincs miről lemondania, az feltehetően egészségesen él! 🙂 



A böjt helyett választhatjuk az egyszerűbb méregtelenítési módokat is, amelyekkel nem kell hosszú távra lemondanunk szokásainkról. Méregteleníteni lehet vízzel, különféle zöldség- és gyümölcslevekkel, gyógyteákkal, különféle készítményekkel.  Ezen a héten ezeket a módszereket vizsgáljuk meg.