Füvészblog

Szúnyogűzés természetes módszerekkel

Pelargonium_graveolens_2 Hatékony módszerek:

– muskátli, paradicsom, bazsalikom, levendula;
– diófa- v. gesztenyelevél (ággal);
– mécsesek, illóolajok (levendula, citrus, szegfűszeg, borsmenta, kámfor, eukaliptusz, rozmaring, kerti kakukkfű);
– ecettel enyhén átitatott vattapamacs v. tálkában;

Intenzív megoldás, ha citromot vagy narancsot félbevágunk, megtűzdeljük szegfűszeggel, és meglocsoljuk némi tiszta alkohollal.

A citronella Florinda ajánlásával: http://florindakonyha.blogspot.com/2010/08/folosleges-szunyogcsipesek.html

Cymbopogon-citratusINDIAI-CITROMFU Indiai citromfű
(Cymbopogon citratus) Az indiaiak a citromfűre és a belőle nyert citronella olajra esküsznek, a németek a paradicsomra (kiültetve), a rozmaringra, valamint különböző illóolajok keverékére (levendula, citrusok, szegfűszeg, borsmenta, kakukkfű, fokhagyma).

A jázmin, isten ajándéka

A jázmin illatos virágait a kora ókor óta használják illatszerként, vallási szertartásokon: ünnepeken földre hintették, fürdővízbe szórták jóformán az összes olyan országban, ahol a növény megterem. 

 

Fehér jázmin (Jasminum officinale L.)

 A Himalájából származik, a hinduk virágfüzéreket fonnak belőle és a vendégeik nyakába akasztják. Ma Kínában, Indiában és a Földközi-tenger partján termesztik. Az olajfafélék családjába tartozó cserjés növény. Dél-Európában illóolajáért termesztik az illatos, fehér virágú, örökzöld fehér jázmint (Jasminum officinale L.), amely Irántól Kínáig előfordul a meleg égövben. A jázmint az “olajok királyának” tartják. Kissé édeskés, de az egyik legcsodálatosabb illatú illóolaj. A jázmin illóolajat vagy kivonatot a fehér vagy orvosi jázmin frissen szedett virágaiból állítják elő. A virágokat éjjel szedik, mert akkor legerősebb az illatuk. 


Sárga (kínai) jázmin (J. odoratissimum L.)

 

Trópusi és szubtrópusi vidéken honos örökzöld vagy lombhullató, sárga virágú cserje.

 

 

 

 

 

 

Jázmin tea golyók

 A jázmin tea alapanyaga hongqing zöld tea és a még csak bimbózó jázmin tea feldolgozott keveréke, mely egyben egy csodás illatú finom ital, és elegáns művészi alkotás. A jázmin tea a zöld tea egészségvédő hatásán kívül még nagyon sok más egészségvédő képességgel is rendelkezik. Karcsúsító, zsírcsökkentő hatású. Rendszeres fogyasztása az egyik leghatékonyabb fogyókúrás módszer. 

 

Erősíti a szíverek működési funkcióit. A jázmin teában található catechin, C-vitamin stb. vegyületek csökkentik a szövetekben lerakodó zsírt, növelik a fibrinok lebomlását és csökkentik annak sűrűségét. Eközben tágítja a környező ereket, megakadályozza a vérrög kialakulását. Elűzi a fáradtságérzetet, feloldja a zsiradékot, segít az emésztésben, nyugtató hatású, emeli a munkavégzés hatékonyságát. A jázmin tea jó hatással van a nemi életre is, mert tömény, illatosító hatásán kívül serkenti a férfi nemi hormonok termelését.

Szíriában Damaszkusz jelképe. Thaiföldön az anya szimbóluma. Indonéziában nemzeti virág, Melati Putih-nak nevezik, a legfontosabb esküvői virág – különösen Jáva szigetén. A Fülöp-szigeteken láncokat fűznek belőle, és szentképek köré teszik tiszteletből. Indiában több különböző faja létezik, közkedvelt növény, a női szépség kiemelésére ékszereket is készítenek belőle. és vallási célokra is használják. 

A gyógyító gesztenye

A gesztenye júniusban, júliusban szedett levelét, köhögés, légcsőhurut, tüdőbetegségek és vérzések gyógyítására, termését, kérgét görcs, hasmenés és csúz ellen használják. A kéreg megszárítva, porítva, mézzel keverve kiváló köhögés- és vérzéscsillapító. Hasmenés esetén a nyers gesztenyét fölvágjuk és a belsejét fogyasztjuk. Nagy káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat.


Szelídgesztenye

Mind a mai napig Kelet-Indiától a Himalájáig található a legtöbb faj és így nagy valószínűséggel innen terjedt el az egész világon. A mérsékelt-övi területeken szinte mindenhol megtalálható különféle változatokban. Hazánkban Zalában található a legtöbb szelídgesztenyefa. A vadgesztenye csak nevében és a termése formájában közeli rokona a szelídnek, valójában a két nemzettség csak nagyon távoli rokonságban áll egymással.

A gesztenye annyira tápláló, hogy a görög seregek a gesztenyének köszönhették a túlélésüket, de gyógynövényként is tisztelték. A rómaiak is segítették az elterjedését. Szénhidráttartalma miatt az erdőben élők fő tápláléka volt a burgonya elterjedése előtt. A gesztenye őshonos fajnak számít, mégis viszonylag kevés helyen található belőle.

Ez az egyik leghosszabb életű fa a Földön, viszonylag idősen, több  év után terem először, és akár  500-700 évig is elél. A rómaiak úgy tartották, ott élhet jól az ember, ahol a szelídgesztenye megél. A szelídgesztenyének pedig jó az ízlése: Magyarországon a Soproni-hegységben, a Zalai-dombságon és a Börzsöny déli lejtőin vannak kiterjedt ültetvények. Európa legnagyobb gesztenyetermelő területe az olasz Mugello régió (Firenzétől északra) és a francia Ardeché megye (Lyon környéke).  

Hazánkban valószínűleg Beatrix királyné terjesztette el az olasz gesztenyés recepteket, Mátyás királynak hamar kedvence lett a gesztenyés kappan. Azokon a tájakon, ahol a föld alkalmatlan volt a művelésre, a családok számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. Korzikán készítenek gesztenyelekvárt, gesztenyesört, gesztenyebort, valamint gesztenyelisztből készítenek ételeket. A franciák köretként fogyasztják. Az áttört gesztenyét, vajon párolt hagymához adják, sózzák, borsozzák, és tejszínnel keverik. Sajnos tévhit, hogy a gesztenyepüré hungarikum. A franciák Mont Blanc (ejtsd: monblan Fehér Hegy) néven fogyasztják, de ők is az olaszok Monte Biancoját honosították, az első leírása egy 1475-ös olasz szakácskönyvben már olvasható.

Téli meghűlésre, hurutra, asztmatikus köhögésre készítsünk gesztenyefőzetet, megnyugtatja a nyálkahártyát. A gesztenyeméz megszünteti a visszérproblémákat és a trombózist. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak.

Kardamom, a szív fűszere

A karda szó görögül szívet jelent, az amomum fűszert. Nevét valószínűleg szívműködésre gyakorolt jótékony hatása miatt kapta. Mézeskalácshoz, marcipánhoz, páclevekbe, likőrökhöz az egész magvakat használjuk, rizs, gyümölcssaláta, curry, kenyér, sütemények, kávé, csokoládé, salátaöntetek ízesítésére pedig a porát. Ha tehetjük, egész hüvelyeket vásároljunk, mert a hámozott, esetleg őrölt termés sok íz- és illatanyagot veszít. Az indiai és skandináv konyha jellegzetes fűszere.

 

Kardamomot gyűjtő asszony

Ez az egzotikus, nagyon jellegzetes, erős, kámforos aromájú fűszer kategóriájában a harmadik legdrágább a világon (a sáfrány és a vanília  után). A magas ár az igen munkaigényes termesztés következménye (mint a másik kettőnél is). A kardamom a gyömbérfélék családjába tartozik, őshazája Dél-India és Srí Lanka. Ázsiában a konyhán kívül az orvostudományban használják, elsősorban emésztési, légzési problémák és fogfájás gyógyítására. Két fajtáját használják: a zöld (igazi) és fekete kardamomot. A kettő nem helyettesíti egymást. 

Zöld (igazi) kardamom

Európában különösen a skandináv országokban használják előszeretettel, gyümölcsökhöz, édességekhez és húsok fűszerezéséhez. Az arab országokban pedig a kávé ízesítésére szolgál. Az indiai konyhában édes és sós ételekhez egyaránt használják a kardamomot. Receptek: 

http://www.nosalty.hu/kardamom_alapanyag_881

 

 

Fekete kardamom

 

A fekete kardamomot elsősorban húsételek szószaihoz vagy pácaihoz használják, de mindenfajta sós ételben előfordulhat. Füstös-földszerű és erősen gyantás aromája miatt édességekbe abszolút nem való – a zöld kardamomot nem helyettesíti.

A paradicsom, a "szerelem almája"

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom nemcsak belsőleg, de külsőleg is hat a test tisztítására. Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsompakolást teszünk, hasonlóan a krumplipép-pakoláshoz, megtisztítja a sebet, és hozzásegít a gyors gyógyuláshoz.

 

 A Közép-és Dél-Amerikában őshonos növényt a spanyol hódítók hozták elsőként Európába, ahol aztán spanyol, olasz, valamint portugál közvetítéssel terjedt el.  Sokáig mérgezőnek tartották a paradicsomot. Olaszországban viszont afrodiziákumnak hitték, ezért nevezték a szerelem almájának is.  Főzéshez először a 18. század folyamán, nyugat-és dél-európai országokban kezdték el használni, az olasz konyhának alapvető alapanyagává vált. Magyarországon a 19. században került először az asztalra.  

 

A tápanyagban és antioxidánsokban gazdag paradicsomban a nagy mennyiségű C-vitamin (100 grammban 25 mg) mellett B1, B2, E vitamin, továbbá niacin, karotin, kálium, vas, kalcium és magnézium is található. Az éretlen, zöld paradicsom viszont tomatidint, káros anyagot is tartalmaz. A paradicsomot nyár közepétől érdemes beiktatni étrendünkbe, mert a kora tavaszi paradicsomok, amelyek üvegházban nevelkedtek, sajnos tele vannak mesterséges műtrágyákkal, és ízük sem hasonlít a nyári érett paradicsom zamatára. A béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely leginkább a paradicsomban található meg. A likopin nem károsodik hő hatására, ezért a feldolgozott paradicsomban is megtalálható. Ez az anyag erősíti az immunrendszert és véd a tumoros betegségek ellen, ezért szezonon kívül érdemes 100%-os paradicsomlevet inni.

Borsikafű, az istenek eledele

A borsikafű a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti vidékéről származik. A bors elterjedése előtt az ételek fűszerezésére, csípőssé tételére használták. Erdélyben ma is az egyik legkedveltebb fűszernövény. A borssal szemben az az előnye, hogy csípős íze egyéb kellemes aromaanyagokkal egészül ki. Németországban babfűnek  (Bohnenkraut) is hívják, mert csökkenti a hüvelyesek (bab, lencse) felfúvó, puffasztó hatását. Húsételeken kívül babfőzelékek, krumpliételek, levesek ízesítője. Gyermekek ételében, fűszerszegény diétában kiválóan pótolja a borsot. Csak a főzés befejezése előtt pár perccel kell az ételhez adni. Nálunk terem a keretben, így szinte minden salátába teszünk belőle.

Borsikafű (Satureja hortensis L.)

Népies nevei: borsfű, bécsi rozmaring, csombor, csombord, csomborbors, hurkafű, kerti izsópfű, kerti méhfű, pereszlén. A gyógyászatban régóta ismerik görcsoldó, étvágygerjesztő hatását. Antiszeptikus és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, ezért alkalmas különféle betegségek gyógyítására, illetve a tünetek enyhítésére. Gyomorerősítő, gátolja a felfúvódást, étvágygerjesztő és görcsoldó hatású.  Külsőleg erősítő, frissítő fürdőkben használják. Teának is el lehet készíteni. Begyűjtését a virágzás előtt kell kezdeni, 3 nap szárítás után a leveleket tesszük el télre.

A sokoldalú menta

Menthe egy nimfa volt a görög mitológiában, akibe beleszeretett Hádész, az alvilág istene. Felesége, a féltékeny Perszefoné növénnyé változtatta a lányt. Sokkal romantikusabb az a változat, amelyben maga Hádesz rejtette el szerelmét fűszernövény képében a gyanakvó feleség bosszúja elől. Már ebből is látszik, hogy a menta gyógyít és fűszerez, szerelemre, halál ellen sok mindenre alkalmazható.

A mentát az egyiptomiak a szarkofágokba tették a halottak lábához, hogy kísérje őket a “hosszú úton” i.e. 1200-1600 körül. Az ókori görögök egy része afrodiziákumnak tartotta – erre utal a mitológia is – a házasulandók ezért mentakoszorút viseltek. Hippocrates ellenben azt állította, hogy megöli a spermát, ezért a fogamzásgátlásban mentakúpot használtak. A tejet és tejtermékeket mentalevelekkel tartósították, amely megakadályozza az alvadást.
A Bibliában is megemlítik a mentát, a zsidók a templom padlóját borították vele, hogy fertőtlenítsenek az aromájával. Az értékesebb növények közé tartozott, adót fizettek vele, az étel és a bor ízesítésére szolgált, de a mai napig is a kóser konyha része.
A rómaiaknál a vendégszeretet szimbóluma volt, az asztalt fertőtlenítették és illatosították vele – ezt az étvágy fokozására is használták. Erről Ovidius történetében olvashatunk, amelyben Philemont és Baucist két idegen – Zeusz és Hermész, vagyis Jupiter és Mercurius – meglátogatta. A római konyhában is jelen volt a menta,  a bort ízesítették vele, valamint főzéshez is használták. Mentakoszorút másnaposság ellen  is viseltek. De a lehelet frissítésére is szolgált.
Japánban és Kínában is az ókor óta használják a borsmenta leveleket fertőtlenítésre. Kínában illatos füvekkel együtt koszorút fontak belőle, azt az ajtófélfára tették, és elégetésével fertőtlenítették a házat. Úgy tartották, hogy az illata élesíti az elmét, és megnyugtatja az idegeket. Jó az emlékezőképesség javítására és a meditáció előkészítésére.
A menta nemzetség mintegy 25 fajt és számos hibridet foglal magába. A két legismertebb faj a borsmenta és fodormenta. Mi a különbség a borsmenta és fodormenta között? Két külön faj, a különbség a menton és mentol arányában van. A borsmenta több mentolt tartalmaz mint a fodormenta, ezért erőteljesebb az illata is. A küllemük is eltér, a borsmenta sötétzöld, szinte lilás árnyalatú, sima felületű, míg a fodormenta halványzöld, fodros levéllel.

Borsmenta                        Fodormenta

borsmenta     fodormenta

Gyógyhatásai
A menta jótékony hatásait évezredek óta ismerik. Csillapítja a rovarcsípések, bőrbetegségek okozta viszketést, megnyugtatja a napégette bőrt, lehűti az átforrósodott testet. Segít a fejfájásnál, akár feszültség, akár migrénes eredetű. Illata átjárja a testüregeket, kitisztítja azokat, és javítja a légzést. Hatékony a baktériumos fertőzésekkel szemben, csökkenti a pattanásokat és a faggyútúltermelést. Élénkíti a vérkeringést, segít a száraz bőr egészségtelen fakóságának megszüntetésében.
A konyhában
Mentalevelekkel könnyű nyári italokat, mojitót, citruskoktélt és limonádét ízesítenek. A franciák a forralt borba is teszik. Ezen kívül édességeket, húsokat, leveseket, zöldség- és gyümölcssalátákat és szószokat is készíthetünk mentával.
Virágládába, fűszerkertbe érdemes ültetni.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!