A gesztenye júniusban, júliusban szedett levelét, köhögés, légcsőhurut, tüdőbetegségek és vérzések gyógyítására, termését, kérgét görcs, hasmenés és csúz ellen használják. A kéreg megszárítva, porítva, mézzel keverve kiváló köhögés- és vérzéscsillapító. Hasmenés esetén a nyers gesztenyét fölvágjuk és a belsejét fogyasztjuk. Nagy káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat.
 |
| Szelídgesztenye |
Mind a mai napig Kelet-Indiától a Himalájáig található a legtöbb faj és így nagy valószínűséggel innen terjedt el az egész világon. A mérsékelt-övi területeken szinte mindenhol megtalálható különféle változatokban. Hazánkban Zalában található a legtöbb szelídgesztenyefa. A vadgesztenye csak nevében és a termése formájában közeli rokona a szelídnek, valójában a két nemzettség csak nagyon távoli rokonságban áll egymással.
A gesztenye annyira tápláló, hogy a görög seregek a gesztenyének köszönhették a túlélésüket, de gyógynövényként is tisztelték. A rómaiak is segítették az elterjedését. Szénhidráttartalma miatt az erdőben élők fő tápláléka volt a burgonya elterjedése előtt. A gesztenye őshonos fajnak számít, mégis viszonylag kevés helyen található belőle.
Ez az egyik leghosszabb életű fa a Földön, viszonylag idősen, több év után terem először, és akár 500-700 évig is elél. A rómaiak úgy tartották, ott élhet jól az ember, ahol a szelídgesztenye megél. A szelídgesztenyének pedig jó az ízlése: Magyarországon a Soproni-hegységben, a Zalai-dombságon és a Börzsöny déli lejtőin vannak kiterjedt ültetvények. Európa legnagyobb gesztenyetermelő területe az olasz Mugello régió (Firenzétől északra) és a francia Ardeché megye (Lyon környéke).
Hazánkban valószínűleg Beatrix királyné terjesztette el az olasz gesztenyés recepteket, Mátyás királynak hamar kedvence lett a gesztenyés kappan. Azokon a tájakon, ahol a föld alkalmatlan volt a művelésre, a családok számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. Korzikán készítenek gesztenyelekvárt, gesztenyesört, gesztenyebort, valamint gesztenyelisztből készítenek ételeket. A franciák köretként fogyasztják. Az áttört gesztenyét, vajon párolt hagymához adják, sózzák, borsozzák, és tejszínnel keverik. Sajnos tévhit, hogy a gesztenyepüré hungarikum. A franciák Mont Blanc (ejtsd: monblan Fehér Hegy) néven fogyasztják, de ők is az olaszok Monte Biancoját honosították, az első leírása egy 1475-ös olasz szakácskönyvben már olvasható.
Téli meghűlésre, hurutra, asztmatikus köhögésre készítsünk gesztenyefőzetet, megnyugtatja a nyálkahártyát. A gesztenyeméz megszünteti a visszérproblémákat és a trombózist. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: