Füvészblog

Jóféle sáfrány vagy sáfrányos szeklice?

A sáfrány a világ egyik legdrágább fűszere, grammonkénti értéke minden időben drágább volt az aranyénál.  1g fűszerhez 110-150 virág bibéjére van szükség, fél kiló sáfrányt egy futballpályányi virágból lehet összegyűjteni. A történelem folyamán sokszor kegyetlenül büntették a sáfrány hamisítását: volt, akit elégettek, mást elevenen ástak el miatta. Ma ezt már nem veszik ennyire komolyan, a sáfrányos szeklicét “magyar sáfrányként” árulják  a piacon – büntetlenül. A képeken jól látható a különbség a két növény és bibéik között.
Kerti jóféle sáfrány (más nevei: spanyol sáfrány, valódi sáfrány, bécsi sáfrány – Crocus sativus)
 
sáfrány FüvészblogRégi kultúrnövény, a Földközi-tenger mellékétől egészen Indiáig még ma is termesztik, legnagyobb mennyiségben Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Iránban, Olaszországban és Marokkóban. Délnyugat-Ázsiában őshonos. Említik a Bibliában és ősi indiai szent iratokban. Évelő, hagymás növény, 4-6 évig van el egy helyen, utána érdemes átültetni.
 
A fűszer a virág bibéje, amelyből virágonként összesen három darab nő. A növény ősszel virágzik, mindössze két hétig, ekkor szedik le, és szárítják a bibéjét. Szedése: a virágok kinyílása után 3 napon belül a bibéket csipesszel üvegedénykékbe gyűjtik (kézzel nem szabad csipkedni). A bibék szedését virításig (kb. 2-3 hét) legalább háromnaponként ismételjük. Bibéje nagy adagban, vagyis 5 g felett mérgező hatású, emiatt túlzott alkalmazása elkerülendő! Nagy adag levesbe 2-3 szál elég. Aromás illata, sajátos, édeskés-kesernyés, fűszeres íze van.
Gyógyhatása: Zsíros, nehéz ételek emésztését segíti, a húslevest aranysárgára festi, a tészta- és süteményféléknek is kellemes ízt ad. A „túlétkezést” könnyíti, az emésztési, fejfájási, közérzeti zavarokat szünteti. Az ára miatt gyógyszerként ritkán használják, de nyugtató, étvágyjavító, görcsoldó készítmények összetevője lehet. A 14. században a pestis járvány idején a legkeresettebb volt a sáfrány alapú orvosság, egy ilyen szállítmány elrablása miatt még egy 14 napos “Sáfrány-háború” tört ki.
Sáfrányos szeklice (más elnevezései: kerti pórsáfrány, olajözön – Carthamus tinctorius)
 
Sáfrányos szeklice FüvészblogA sáfrányos szeklice afrikai származású trópusi növény, de nálunk is több helyen termesztetik. Régi fűszer- és festőnövény. A fűszert a virágfészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják. Gyenge illatú, kesernyés ízű.
 
Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös.
sáfrányos szeklice termése FüvészblogHúslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok, színezésére, ízesítésére használják. Használják még, főleg színezésre, a borászat, gyógyszerészet, és ízjavító hatása miatt a cukrász iparban is. Felhasználásakor a vörös szín eléréséhez jóval többet kell használni, mint a sárgához.
 
Gyógyhatása: A terméséből kivont olaj csökkenti a koleszterinszintet, a szívinfarktus megelőzésében is szerepe van, de vérnyomáscsökkentő hatása is ismert.  Sőt, még bőrápolóként is alkalmazzák. A népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták. 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!